Keresztények! Bűnnek számít, ha valakit, akit ismerek hallok paráznaságról beszélni vagy káromkodni, de csak kb. szerintem háromszor szóltam életemben neki és aztán feladtam, mert nem akart megtérni?

Jézus mondott egy mondatot, amin mindig felháborodnak az emberek, mégpedig hogy ne szórd a gyöngyöt a disznóknak. Magyarul aki nem hajlandó befogadni az evangéliumot, azokkal nem tudsz mit csinálni. Meg a magvető példázatában is a magvető csak veti a magot, hogy milyen talajra hullik a meg, arról a magvető nem tehet. Tehát aki nem vevő rá, azzal nem tudsz mit csinálni, te megtetted a magadét. (Meg nem helyet az a megfogalmazás sem, hogy "én térítek meg valakit". Én csak segítek neki megtérni legfeljebb.)

Hogy kerüld-e az ilyen embereket... A Bibliából ki lehet hozni egy igent meg nemet is egyébként (te egy "nem" melletti érvet találtál). Viszont azért arról szólt Jézus életútja, hogy mindig a bűnösökkel volt egy társaságban. Legyél "világosság" meg "só", ahogy a Biblia is írja, mutasd meg, hogy van másik út is!

Te jó ég, hagyd békén. Azonnal megszakítanám a kapcsolatot olyannal, aki térítgetni akarna.

Ő jár a legjobban, ha tartózkodsz tőle.

Ő élete, ő döntései.

Nem világos,mit értesz paráznaság alatt pontosan mit is értesz: csak szimplán beszél róla,hogy meg merte csókolni a partnerét úgy,hogy még nem házasok (mert ugye ez "paráznaság"),vagy konkrétan csalni akarja a párját,ami valóban paráznaság?

A kérdésed többi része meg eléggé bicskanyitogató: na ne mondja nekem egy ájtatos keresztény se,hogy nem beszél csúnyán,mikor kalapáccsal kilakkozza a nagylábujjkörmét feketére,akkor csak annyit mond,hogy "a manóba". Nem kell ekkora képmutatónak lenni,ha a nagyképűség fizikailag fájna,már intenzíven lennél. Az még még megmosolyogtatóbb,hogy csak mert csúnyán beszél,te már rögtön valami szuperhősnek akarod képzelni magad,aki majd jól megmenti a semmitől. És nem,ha valakiben van egy kis jóérzés,akkor nem segít belepofázni mások dolgába és olyanért pálcát törni a feje fölött,amit kb minden ember elkövet. Ez alapján a 2 infó alapján meg merem kockáztatni,hogy te is a pokolban csücsülnél,mert nem létezik,hogy sosem esett ki a szádon egy trágár szó sem,és nem szegted meg a kereszténység szerinti paráznaságot (ami már abban is kimerül,hogy ránézel valaki másra,aki nem a párod). Azt tudom javasolni,hogy tedd magad takarékra és hagyd békén.

Tetszett az első válaszoló válasza is. Szép tőled, hogy meg akarsz menteni másokat. Szerintem sokkal nagyobb hatása van annak, ha valaki a szavaid mellett látja rajtad, hogy örömteli és boldog vagy Jézus miatt, és amiatt az élet miatt, amit Benne élsz, mintha csak tiltásokat és figyelmeztetésket kap tőled.

Valójában Jézus menti meg az embereket, és az, hogy ő általunk is tud dolgozni, ugyan a mi döntésünktől is függ, de mégis csak Ő az, aki megmenthet bárkit is. Tehát túl nagy felelősséget sem szabad magunkra vennünk, sem nem szabad büszkének lennünk, hogy "mi mennyit dolgoztunk" vagy hogy mi különbek vagyunk a jelenleg hitetlen embereknél. Isten ebben a világban is meg szeretne nekünk mindent adni, ami ahhoz kell, hogy bőségben éljünk a jó cselekdetekre, pl. vendégül lássunk másokat, megajándékozzunk másokat, vagy a szeretetünket más módon kifejezzük azok felé, akikkel Isten összehoz az életben.

Jézus gyűlölte a bűnt, de szerette a bűnös emebreket, és magát a kapcsolatot soha nem szakította meg emberekkel csak azért, mert bűnösök voltak. Ő úgy tekintette a bűnt, mint egy orvos a betegséget, amiben ő készséges volt segíteni. Viszont ha valaki az orvos diagnózisa és tanácsa ellenére nem követi az orvos utasításait, az már nem az orvos feladata, hogy állandóan utána járjon.

A kapcsolatok dinamikusan változó dolgok, és nem lehet a Bibliából egy kaptafát találni arra, hogy hányszor kell beszélni valakinek valamiről, amiben te hiszel, és amiről (reméljük helyes) meggyőződéseid vannak.

Péter apostol kérdezett egy hasonlót Jéuzstól, mint te: "Hányszor vétkezhet ellenem az én atyámfia, hogy megbocsássak neki? Még hétszer is?" Péter kérdéséből kitűnik, hogy ő megelégelte az ellene elkövetett bűnöket, és már túlságosan irritálta az egyik testvére viselkedése. Jézus válasza, hogy 70x7-szer is meg kell bocsátani. Ezért inkább ne a sját szemszögedből gondolkodj (bűne-e vagy sem ez vagy az?), hanem hogy neki mi lenne a legjobb. De tartsd tiszteletben a döntését, ha nem akar többet hallani arról, amiről te beszélsz.

Én imádkoznék sokat azokról az embrekről, hogy Isten nyissa meg a szívüket, és megkérdezném tőlük egy ponton, hogy egyáltalán érdekli-e őket az az erkölcsi mérce, ami Isten szemében kedves. Azon kívül imádkozz, hogy jobban meg tudd nekik mutatni Jézust a viselkedéseddel és szavaiddal, mert lehet, hogy te sem ismered eléggé Őt, és egyesek azért állnak ellen a térítésednek, mert te sem a legjobb úton jársz, és abból az életfelfogásból, ami neked van, akár jogosan nem kérnek, köszönik szépen!

üdv

Stefán

"tudva és akarva"

Mond neked ez a két szó valamit...?