Beszejetek a paráznaságról, pontosan?

Nem teljesen világos, h mit akarsz tudni.

Mindenesetre:

1) A héber szó, amit paáználkodásnak szoktak fordítani valójában szó szerint azt jelenti: házasságtörés.

2) A Biblia paráznának nevezi azokat a nõket, akik pénzért szexeltek nagyjából bárkivel. Ez úgy jön össze a szó szerinti jelentéssel, hogy valójában a házasság azzal jön létre, hogy "a két test eggyé lesz". A rabbi, pap csak közremûködik, segédkezik. Ha tehát valaki új kapcsolatot kezd, akár csak fél órára is anélkül, hgy a régit felbontották volna ( a Biblia szerint a váláshoz válólevelet kellett adni ), I-ten elõtt akkor házasságtörést követ el.

3) A házasság elõtti nemi kacsolatot a Biblia nem támogatja. Emberésszel úgy lehet ezt magyarázni, hogy régen nem ismerték a fogamzás megelõzésének azokat a módjait, mint ma, így a kapcsolat eredményképp legtöbbször gyerek született és ha a szülõk azután szétmentek, akkor a gyerek sorsa bizonytalanná lett. Ettõl óvott a hazasság elõtti kapcsolat tilalma.

Mondom emberésszel pl így lehet magyarázni, de valójában azt, hogy I-ten mit miért parancsolt, nem tudhatjuk.

A helyesírással szerintem több bajod van, mint a szexualitással.

A házasság előtti paráznaságról egy dolgot tudok, hogy jó.

Csak kefélés van! Paráznaságról még nem hallottam!

Esetleg balgaságról!

1. Az eredeti héber szó valóban házasságtörést jelent.

2. Abban az időben a házasságon kívüli szex társadalmilag elfogadhatatlan volt és mind a nőt, mind az esetleg született gyerekeket végérvényesen kirekesztette a társadalomból. Viszont mi nem háromezer évvel ezelőtti zsidó kecskepásztorok vagyunk. Ha két ember szereti egymást és lefekszenek egymással, nem szakad le az ég.

# 3

"Tegyük hozzá, sokféle vallás létezik és létezett a múltban is, nem mindegyik áll ill. állt hozzá azonos módon a testiséghez, a nemi kapcsolatokhoz, mert volt olyan, amelyik istennek tetszőként fogta fel."

Tévedésben vagy. Ha közelebbről megvizsgálod a kérdést, az fogod látni, hogy az egymástól igen távol álló vallások is igen hasonlóan kezelik a szexualitás kérdését. Egész egyszerűen azért, mert a spirituális fejlődést a testi szükségletek egy bizonyos határon túl gátolják. Ezért van böjt minden vallásban, és ezért írnak elő szexuális önmegtartóztatást valamilyen formában minden vallásban.

Inkább csak a fokozatok különböznek ezen a téren, de olyan vallás nincs, amelyik a házasságon kívüli szexuális kapcsolatot támogatná.

# 5

"Ha két ember szereti egymást és lefekszenek egymással, nem szakad le az ég."

De, pontosan hogy leszakad, csak a kutyát nem érdekli a dolog. Az emberek többségének a spirituális intelligenciája (mert ilyen is van) a nullához konvergál. Persze mit várhatunk egy olyan korban, amikor még az SZTK-szemüveget is az első csókkal reklámozzák a tévében.

"Ha közelebbről megvizsgálod a kérdést, az fogod látni, hogy az egymástól igen távol álló vallások is igen hasonlóan kezelik a szexualitás kérdését. Inkább csak a fokozatok különböznek ezen a téren"

- Ergo nem kezelik hasonlóan. Ha számodra a fokozati különbség nem jelentős, vagyis pl. nem jelentős a különbség, hogy a katolikusoknál papi cölibátus van, míg más keresztény felekezetben a lelkészek szabadon alapíthatnak családot, vagy hogy egyik vallás szinte előírja a többnejűséget, míg a másik tiltja, akkor az csak a Te felületes hozzáállásodról tanúskodik.

"de olyan vallás nincs, amelyik a házasságon kívüli szexuális kapcsolatot támogatná."

- Aminek kevés köze van a valláshoz, sokkal inkább a hagyományosan patriarchális társadalomhoz, illetve annak biztosításához, hogy az apa ne más gyerekét nevelje (ne feledjük, hogy a házasság előtti önmegtartóztatás elsősorban a férfiakra vonatkozik). Ezt bizonyítja, hogy sok nem vallásos is tartja magát ehhez.

Sok reform egyház viszont már kifejezetten támogatja a házasság előtti élettársi kapcsolatot, hiszen a házasság szerepe sokat változott. És akkor még nem is beszéltünk a Lavey-féle sátánizmusról vagy a szexmágiával dolgozó okkultista felekezetekről.