Szerintetek melyik dolog az erkölcsileg elítélendőbb?

Mindig az, amelyikben épp te magad vagy a szenvedő fél.

Objektíve a második. Az első is szemétség, de azért túl lehet rajta lépni, jobb esetben tanul belőle.

Ha erkölcsileg és nem a vallások szabályai szerint kérdezed, akkor így önmagában még egyik sem lesz elítèlendő tett. Pl. lehet a felesége nem is tőle lett terhes, ha meg a lány előtte is tudta, hogy nem annyira érzelmi alapon történik a kapcsolat, a szakítás általában része az ilyen viszonyoknak, nem szokták számolgatni hányszor kötelező lefeküdni valakivel.

Erkölcsileg elítélendő lehet a hazugság, a hitegetés, az ha valaki a másik embert használja. Ezen nem ront tovább sem a terhesség, sem a szüzesség, ezért nem lesz kevésbé rossz egyik a másikhoz képest.

Mind a kettő egyformán, Isten nem tesz különbséget a Bibliai alapelvek elleni vétkekben.

Az első esetben paráznaság történt. A második esetben a Jézus által meghatározott ok nélkül bontotta fel, rúgta fel a szövetséget a házastársával.

Sőt a hitet megtagadta, rosszabb hitetlennél.

Nincs olyan hogy "erkölcsileg", meg a "vallások szabályai", mintha két, jól elkülöníthető dologról beszélnénk, hiszen az "erkölcs" magában, ha az egyén felfogására van bízva, akkor is szinte annyiféle, mint ahány ember él a földön. Tehát kell legyen egy fix pont, egy viszonyítási alap, amihez képest tudunk véleményt mondani. Ez a keresztény kultúrkörben a Biblia erkölcse.

Aszerint pedig ebben az esetben nincs "elítélendőbb", mert mindkettő súlyos bűn. Persze lehetne vizsgálni, hogy az a bizonyos szűz lány is úgy akarta-e, vagy csak bepalizták és kihasználták, de ez nem változtat azon, hogy ez erkölcstelenség házasság nélkül mindkét fél részéről.

A másik eset pedig szintén erkölcstelenség, vagyis bűn (nem biztos hogy házasságtörés, ha nem válik el és nem kezd új kapcsolatba). Azt már csak az ember személyes igazságérzete teszi hozzá, hogy "súlyosbító körülmény", hogy már a terhesség alatt hagyja el és utána nem is vesz tudomást róla. Mert ugyanis a Biblia szerint ez 10-20 évvel később is ugyanolyan bűn, hiszen a férjnek Isten előtti kötelessége gondoskodni a családról. És igen, az Írások szerint csak házasságtörés okán dönthet úgy az ártatlan fél, hogy elválik. (Persze létezik a fizikai vagy a lelki terror, amikor dönthet úgy, hogy külön költözik).