Miért olyan nagy dolog ha valaki NORMÁLIS?

Ma bementem az egyik telefonszolgáltatóhoz, össze-vissza válogattam (mert vevő vagyok és ez a dolgom, meg mert nem akarok olyat venni amivel később nem vagyok elégedett) és láttam,hogy az eladónak már a töke ki van velem, de aztán végül sikerült választanom, több tízezer forintért egy telefont.

Kiállította a papírokat minden ilyenkor szokásos dolgot elintézett, én pedig boldogan távoztam az új telefonommal, majd az autómhoz érve éreztem,hogy valami nem stimmel.

Vissza is mentem az üzletbe és megkérdeztem az eladót,hogy nem felejtett e el valamit, bunkón a homlokára csapott (úgy hogy jaj ne megint itt van) és megkérdezte,hogy MIT?

Én meg leraktam neki a pultra azt a több tízezret, és akkor mondta,hogy jaj de jó,hogy ilyen becsületes emberek vannak.

Közben meg nem, szerintem ez nem becsület, ez a normális, tudom,hogy nem mindenkinél, de én 100 forintot is visszaadok, pedig nekem is jól jött volna az új telefon úgy,hogy a sok 10-es megmarad, és ki volt állítva a papír,hogy én fizettem, mutathattam volna,hogy bocsi de itt van én kifizettem, le volt pecsételve,aláírva, és ez is csak utólag jutott eszembe, hogy amúgy lehetett volna egy ingyen telefonom.

De akárhányszor juttattam vissza valamit mindenki el volt ájulva,hogy ez milyen rendes ember, ilyenkor elég egy köszönöm, és kész, ez a normális, és akkor ezek után még én érzem azt,hogy lehet vissza se kellett volna adnom, mert nem érdemli meg, és így juthatnék előre mert lenne telefonom meg pénzem, és ha az egész életem így élném, talán gazdag lehetnék.

(de én erre képtelen vagyok és 10 milliót is visszaadnék)