Ezeket hogy csinálták a 80-as években?

Alapvetően nem érzek nagy különbséget a mai világhoz képest, mondjuk kevés 13 évest ismerek.

Tudni kell, nem volt telefon - vezetékesre gondolok természetesen - nekem be kellett pontosan tartanom, mikor megyek haza, ha elmentem valahová. Másrészről jobb volt a közbiztonság, a húgomnak vannak kisiskolás gyerekei, autóval hozza - viszi őket a suliba, annó nekem egy madzagon lógott a lakáskulcs a nyakamon, 7 - 8 évesen egyedül jártam mindenhova, a szüleim estig melóztak, bevásároltam, akkor ez belefért.

Számítógép volt akkor is, a Commodore 64 volt nagy sláger, olyan játékokkal, amik ma megmosolyogtatóak, akinek volt, nagy császárnak számított.

Több időt töltöttünk a szabadban, foci, bicikli, csatangolás.

Kaja, nagyjából mint ma, gyorséttermek még nem nagyon voltak, a gyerekek jó része napközis volt, menzás. Abban az időben az utcakép szerves része volt az ételhordó. Ez egy három - négy részes többnyire alumínimum doboz - torony volt, reggel, tanítás előtt leadtad a suli konyháján, tanítás után mikor mentél haza felvetted - volt rajta egy címke névvel ellátva - és vittük haza a kaját. Mindig a tetejét néztük meg előbb, mert ha volt, akkor ott volt a sütemény. A felnőttek munkahelyein is volt ez a rendszer.

Gyerekesebb volt akkor egy kamasz öltözéke. Nyáron mackó - nadrág(egyfajta tréning gatya), póló, tornacipő. Télen abban az időben sokan hordtak - nekem is volt - usankát, orosz típusú szőrsapkát.

Ételekben, italokban, viselkedésben nem látok olyan nagy különbséget.

Öltözködés sok minden újra divatos most, ami az én tini koromban volt :)

Számítógépe nem volt sok mindenkinek. Akkor épp a walkman volt a menő meg a videójátékok :) Nem volt Internet.

Én örülök, hogy így volt. Nem kellett félni, hogy bármit feltesznek rólad. És egymással foglalkoztunk, élőben. Suli után mindig összejártunk az osztálytársakkal. Ha jó idő volt, akkor a téren. Ha rossz, akkor felmentünk valakihez.

Nekem csak 1-2 barátnőm volt, meg néhányan az utcából, de ők csak "haverok" voltak. Én pl. sokat olvastam, rendszeresen jártam könyvtárba. Tavasszal segítettem az Édesapámnak a kertben. Akkoriban még a kertvárosi kicsi kertekben is veteményeztek. Nyáron meg mire hazajött az Édesanyám a munkából, be kellett vásárolnom a napi dolgokat, elmosogatni, kétnaponta felmosni az egész konyhát, előszobát, hosszú lépcsőt. Néha megkért, hogy mire hazajön, hámozzam meg a krumplit vagy valami hasonlót. Ez nem volt teher, szívesen csináltam, belefért az időmbe. TV adás csak 2 volt, bár mi a határhoz közel néztük az osztrák csatornákat is.

Nekem sohasem volt az utcára mackónadrágom, a szüleim annál igényesebbek voltak.

Anyu mindig főzött, normális ételeket. Néha volt, hogy nyáron 1-2 hétre befizettünk a közeli suliba elvivős menüre, hogy akkor neki se kelljen nyáron mindennap ebédet főznöm nekem (apámmal ők a munkahelyen ettek, a tesóm meg már nem lakott otthon), de egyszerűbb ételeket akkor is főzött vacsorára. kevesebb üzlet volt, kisebb választékkal, de valószínű, sokkal jobb minőséget ettünk.

A boltok szombat délben bezártak, akkor még nem volt éjjel-nappali, meg kisbolt.

- Az otthoni viselkedés nagyjából családonként változott, mint ma.

- Otthon nem sok mindent lehetett csinálni. Internet nem volt, a tévén összesen két csatorna volt a választék. Könyvet talán többet olvastunk. Ha volt elég ráérő ember (nem sokszor) akkor társasoztunk.

Egyébként meg húzunk el otthonról, hacsak tudtunk. A foci, a bringa és a ping-pong volt a leggyakoribb időtöltés. Parkokban játszótereken voltak ping-pongasztalok. A gördeszka még csak mutatóba volt, de sokaknak volt görkorijuk is, nem pont olyan mint a mostaniak:

[link]

Sokan jártunk valamilyen edzésre, néptáncra, különböző szakkörökre: sakk, bélyeggyűjtés, színjátszó, légpuska-lövészet, modellezés, rádiózás, stb. Akik olyan helyen laktak, sokan pecáztak. Hétvégenként családi kirándulás az erdőbe, vagy akiknek volt, kertimunkáztak a hétvégi telken.

- Menzán a kaják hasonlóak voltak mint ma, de például cukkini, brokkoli meg egy-két ilyen dolog még nem volt közismert. Pizza, hamburger nem volt, akkoriban jelent meg a hot-dog, de inkább lángosozni jártunk. Vagy cukrászdába sütizni. Kóláztunk, de enegiaitalok még nem voltak. Ha lettek is volna, egész biztos, hogy akkoriban 13 évesen nem nagyon juthattunk volna hozzá.

- Suliban kötelező volt a sötétkék iskolaköpeny:

[link]

Két csatorna volt, 1. és 2. De ezek körül csak az 1. volt teljes értékű, a másikon csak délután voltak többnyire műsorok, ilyen közérdekű beszámolók, regionális műsorok, termelési hírek stb., gyerek számára jobbára érdektelen dolgok. A "nagy" TV az az 1. csatorna volt, és igen, hétfőn nem volt adás. Ekkor rá lehetett hangolni a pozsonyi csehszlovák adóra, és ott néztük meg az esti mesét.

A boltok valóban bezártak szombat dél körül, de nem is volt annyi bolt mint ma, ABC, Közért, piacra jártunk sokat, olyan messziről elcipelték el a szüleim amit vásároltak, hogy ma nem sokan vállalnák be, akkor ez természetes volt.