"Hoooozz ráá" vagy "HOOOZZ REÁÁ" VÍG ESZTENDŐT? Ti hogyan éneklitek szívesebben a Himnuszt?

@Utolsó Hozzászóló

Nem hinném, hogy itt arról lenne szó, hogy hogyan esik jobban azért írjuk át... senki nem írja át. De ne felejtsük el, hogy nagyon sokféle magyar nyelvjárás (*pl. nyölvjaaraas), tájszólás (*taaszólaas) létezik, és ők úgy mondják (*munnjaak) ki, ahogy tudják (ahunn tujjaak). Én is hányféle (*haanyfeelé) magyar akcentussal hallgatom pl. a Hiszekegyet ("Onnan jön el dicsőségben ítélni élőket és holtakat..." helyett "Onnan lészen eljövendő, ítélni eleveneket és halottakat..." (ugodi nyelvjárás)), a Mennyből az angyalt ("A Kisjézuskát" helyett "Áá kisdéd Jeezust" (5. vszk.)), a Csordapásztorokat, és nem egyezik az eredetivel csak hasonlít rá.

Számomra ez itt a magyar nyelv pikantériája, és örül a lelkem, ha egy kicsit "másként" is hallhatom ugyanazt, nem mindig ugyanúgy. Ettől függetlenül tudom és tisztában vagyok azzal, hogy Kölcsey "rá"-val írta meg a művet és nem tulajdonítom átírásnak ezt az apróságot a magam nevében. (Elvégre is, az angolokhoz képest megint más akcentussal beszélik ugyanazt az USA-beliek és az ausztrálok is...)

Eredetileg "rá"-val tanultam meg a Himnuszt, de "reá"val a megzenésítettet, tudatosan és boldogan. Számomra, ha "reá"-val éneklem olyan érzés, mintha kinyílna a szívem és végre vehetek egy hatalmas levegőt, jobban át tudok szellemülni a szöveggel, mert a dallamát ez az "e"-betű szellősebbé teszi és sztem muzikális értelemben is jobban odapasszol. Szerintem.

Ellenben "rá"-val bezártságérzetem támad, fülledt érzés kerít hatalmába, mintha nem tudnék rendesen megnyílni, szívből énekelni, és bevallom, feszült vagyok és kiráz a hideg, ha így hallom.

Nem véletlenül teszem fel a kérdést: Ki mit gondol erről ("rá" vs. "reá")? Hogyan szebb ezt énekelni szerintetek, és miért?