Megbuktam és a szüleim nem engedik, hogy abbahagyjam a sulit. Hogy vegyem rá őket?

Óóó de ismerős szöveg,pont olyan vagy,mint életem első nagy szerelme, az exem akivel tinikoromban évekig jártam. Úgyhogy évekig pont ezt a szöveget hallottam.Ő is bukott párszor. Végül szerencsére volt erőm otthagyni. Azóta 7év telt el,huszonévesen alkalmi munkái vannak,most épp pizzafutár azt hiszem.:D

Én azóta főiskolát végeztem és inkább egy mérnököt választottam párul, nem egy semmirekellő lázadót.

De azért érdekes volt újra hallani ezt a szöveget,köszi érte :)

Ja és ő nem talált gazdag nőt,pedig nagyon jó pasi volt.Sőt egyre romlik a választék aki még szóba áll vele.Sajnos azok a lányok,aki neki kéne(mint a mai napig én is),már nem a pizzafutárokra buknak...

De azért sok szerencsét!

Nem tudom, miből gondolod, hogy ha dolgoznál, akkor könnyebb dolgod lenne. Ha dolgozol, akkor is minimum van egy főnököd, még akkor is ha traktorozol, csak van valaki, aki a munkát adja. És ha vele sem jössz ki, úgy mint a tanáraiddal, akkor mi van? A melót is otthagyod, mert nem tetszik a helyzet? Az iskola ilyen szempontból az életre nevel: néha tűrni kell a szívatást, mert később még többet fognak szívatni, és akkor már semmi jogod nem is lesz, hogy felemeld a hangod ellene, különben úgy kirúgnak, hogy a lábad nem éri a földet. Ha meg már hónapok/évek óta leszel munkanélküli, akkor már nem leszel ilyen magabiztos!

Inkább végezd el most a sulit, és örülj neki, hogy nincs más dolgod, mint a tanteremben koptatni a padot. Később amúgy is sokkal nehezebb lenne megcsinálnod, mert az évek alatt azt is elfelejted, amire még most emlékszel, aztán majd mindent tanulhatsz elölről! Ha most nem megy egyedül a tanulás, akkor évekkel később, főleg munka mellett, kevés szabadidővel, egyáltalán nem fog menni.

Én csak azt nem értem, hogy miért akarják itt a válaszadók jó útra téríteni ezt a lázadó hülyegyereket? :D

Ha akarja, hadd b assza csak el az életét. Legalább miatta biztos nem kell aggódni, hogy elviszi a jó munkalehetőségeket. Majd rájön 35 éves fejjel, mikor még mindig a szülei tartják el, hogy lehet, hogy nem kellett volna mindig mindenkit hibáztatni (szemét a tanár, szemét az igazgató, szemetek az osztálytársak), hanem egy kicsit magába nézni. De erre úgysem fog addig rájönni, amíg más mondja neki.

Ha nem haragszol elmesélném a saját történetemet, hogy miért is kell az érettségi. Nem hegyibeszéd, mert 5 évvel vagyok idősebb nálad, és én is utálom ha ezzel jönnek a "felnőttek". De hátha megérted, és akkor már volt értelme leírni.

Miután gimibe mentem, jöttek a haverok, a kocsmázás, a bulizás. Megbuktam én is. Anyám kivett a suliból, pedig tudtuk mindketten, hogy egy gimiből ha eljövök, a bukott bizonyítványommal nem fogok visszakerülni egy másik gimibe, csak szakmunkásképzőbe. Így is lett. Mondhatjuk, hogy a 30-ból talán ha 2-3 magyar osztálytársam volt. Összebalhéztam az egyik cigánnyal, eljöttem a suliból. Közben azért a 9.-et leraktam. Ekkor voltam 16 éves. Ugyanazt éreztem amit te most. Végigjártam a Mekit, KFC-t, és még sok rosszabb-jobb munkahelyem is volt, de egyik sem az amit az ember tudna csinálni évekig. Aztán 18 évesen elköltöztem otthonról, megismerkedtem a párommal. Együtt lakunk azóta is. Neki is "csak" egy érettségije van, de viszonylag biztos munkája, amit szeret, és amiben van előrelépési lehetőség. Én tudod hol dolgozom? A Lidlben. Tudod mennyire utálom? Embertelen, kihasználnak. 5 hónap alatt nem volt 2 szabadnapom egyben! 5 hónap alatt. Szerinted? Ma is megyek dolgozni, már most ideges vagyok tőle. Felmondanék azonnal, de nem tehetem, mert van 400 e ft tartozásunk, azt valamiből vissza kell fizetni. Plusz a kaja, rezsi. Semmi luxusdolog, ne hogy azt hidd.

Most akartam én is visszairatkozni a suliba, de arra sincsen pénzem, hogy a 15.000 ft-os beiratkozási díjat és a tankönyveket megvegyem. Dolgozom heti 5-6 napot 8-9 órában, kapok nettó 75-80 ezer ft-ot. És a sulira nincsen pénzem, se időm, hogy bejárjak. Ez nem élet. És a legszebb az az egészben, hogy apám (elváltak a szüleim) a mai viszonylatban gazdagnak mondható, mégsem segít. A 20-22 éves barátnőit viszi külföldre, vesz nekik ékszereket, fizetni a jogi egyetemet. Nekem, mint egyetlen lányának nem segít.

Nem azért kell az érettségi, mert attól érett leszel. Azért kell, hogy továbbtudj tanulni, lerakni egy OKJ-s vizsgát, elmenni főiskolára. Persze, most is lerakhatsz egy OKJ-t, a saját megdolgozott pénzeden. De mit raksz le? Biztonsági őr? Állni 12 órában 450 ft-os órabérért? Remélem értettél valamit a leírtakból, és felfogod, hogy a mai világban nem életcél az, hogy traktorozz, és otthagyd a sulit. Addig tanulj amíg lehet, és amíg eltartanak.

tudod Kérdező, én egy 20éves lány vagyok, leérettségiztem, szakmám is van, most megyek egyetemre és úgy gondolom: egy érettségit nem olyan nagyon nehéz összegereblyézni, ha az embernek van egy kis sütnivalója. az meg szerintem nem nagy erőfeszítés, hogy mindennap bemenj az iskolába és figyelj órán. szóval érettségit minimum meg kéne szerezned, 17éves vagy, ha odafigyelsz és elszánod magadat akkor menni fog.

a párom diplomás ember, tanító végzettséggel és így nem kap munkát, hetente küldi több helyre az életrajzát és eddig pozitív visszajelzést nem kapott, akkor te miért kapnál rendes munkát 8általánossal? ha más nem, valamilyen tanfolyamnak állj neki, hogy legalább szakmád legyen. a szüleid azért nem engednek az iskolából, mert azt szeretnék, hogy vidd valamire az életben. az, hogy 3iskolából is kirúgtak már: azon is el kellene gondolkodni, hogy miért és ki a hibás ebben, mert azért aki normálisan viselkedik, bejár rendesen stb, azt csak úgy nem rúgják ki, tehát súlyos ok lehet ezek hátterében.

azt kéne belátnod, hogy ne mások miatt csináld azt amit, hanem magad miatt. ha erre rájössz, mindjárt könnyebb lesz nekiállni bárminek, mindent saját magad miatt csinálj, ne azért mert elvárják. én sem azért megyek egyetemre, mert elvárják, hanem azért mert érdekel, szeretném magamat másba is kipróbálni.

belefáradtál az iskolába: tudod én mennyit voltam suliba az elmúlt 5évben, ami egy művészeti szakközép volt? átlagban 9órám volt, ami egy jó és laza napnak számított, de durvább esetekben 10-12 órám is volt egyhuzamban, de végigcsináltam, sőt, szerettem csinálni és most sem lesz majd másképp, mert magam miatt tanultam, nem azért, mert el lett várva.

valamint: nem hiszem el, hogy egy 17éves fiatalnak annyi az életcélja, hogy traktoros legyen. szokták mondani :nem akarásnak nyögés a vége. ahhoz, hogy vidd valamire az életben energiát kell befektetned az élet bármely területét beleértve.

Te értelmes vagy.

Tanulnod kell, mert később bánni fogod!

Ja, és nem a szüleidért, a tanárokért, hanem magadért.

Örülj neki, hogy nem szarnak a fejedre!!!