Miért akarják a feministák ez évezredek alatt bejáratott szerepeket megváltoztatni?

Egyet értek a súgóval! Amióta jobban megfigyeltem a feministákat, egyre jobban meggyűlöltem őket.

Az én férjem reggeltől estig dolgozik, hajt hogy nekünk jó legyen, bármi bajom van, ugrik (most , pont ma fogorvoshoz megyek, az ő kontója), én itthon vagyok a picivel.

Nem ismerek minden férfit, de kikérem magamnak nőként, hogy a férfiakat becsméreljék!

Különben a nők se jobbak, ők is ugyan úgy csalfák, már az a bizonyos százalék, ami a férfiaknál is megvan.

23/l

07:59 vagyok

Még annyit, hogy a nőnek igen is kutya kötelessége meleg vacsorával és tiszta lakással hazavárni a férjét, ha az dolgozik!

Kivéve ha a nő is, és a férfi nem egy munkanélküli potyaleső dzsigoló:)

Nem azt mondom hogy hozzuk le a csillagokat is, de egy kapcsolat kétemberes dolog.

Nálunk nincs kert, igy én csinálok szinte mindent, ami nekem nem megy (butortologatás, stb) azt férjem csinálja:)

Kedves Kérdező!

Lenézed a s.ggüket vakaró panellakókat?? Vegyél nekünk egy családi házat kerttel és máris nem leszünk panellakók. Ilyen hozzáállással örülj, hogy nő szóba állt veled, nem ám még reklamálni!!

A saját családi életedért miért lenne más a hibás? Kérd meg a feleséged, hogy menjen veled cseresznyét szedni. Ennyire egyszerű.

Nem kell mosogatnod, de akkor ne használj tányért! Aki így gondolkodik tegye össze a 2 kezét, hogy van társa, ki elfogadja!

Aki szerint pedig a nők nem felelősség teljes munkakörben dolgoznak: én óvónő vagyok, és a ti gyerekeiteket nevelem, vigyázom, elégítem ki a szükségleteiket. Jöjjön be, aki szerint ez nem felelősség és próbálja ki! ;)

Nem a feministákkal van gond, hanem azokkal a kapcsolatokkal, ahol képtelenek kommunikálni, kompromisszumokat kötni!

24N

Kedves 24-es !

Mérnökként dolgozok, nő vagyok és szeretek mosogatni... Na most jól összezavartalak ugye ? :D

Én nagyon nem leszek szimpatikus egyik oldalnak sem, de muszáj leírnom a véleményemet.

Egészen közel harmincéves koromig harcos, szorgalmas kitűnni akaró lány/nő voltam. Rengeteget tanultam, dolgoztam, mindent elkezdtem, mindent egyedül akartam megoldani. Képes is voltam mindenre és mindenben ki is tűntem a nagy akarásommal. Ha akkoriban nekem egy pasi azzal jött volna, hogy vannak női munkák meg férfi munkák etc... azt nagyon komolyan lealáztam volna.

Ügyesebben szereltem autót (apámtól tanultam), jobban raktam a kéményt a kőművesmesternél(nagyapámtól tanultam), de nyertem országos tanulmányi versenyt közismereti tárgyból (jó iskolában, jó tanáraim voltak), 3 nyelven beszéltem (nagymamám hatása) finom sütiket csináltam, jól főztem (anyukám öröksége) és mindenki szeretett, mindenkivel megtaláltam a közös hangot (ez az ami saját)...

Csakhogy mindezzel mire is mentem? 30 évesen fel kellett tennem a nagy kérdést, hogy mi a francért vagyok a világban? Mert bármit és bármennyit tettem is, úgy éreztem, hogy egy nagy nulla amit fel tudok mutatni. Erős voltam, határozott, sikeres...mégis nyomorult.

A férfiakkal ugyanis nagyon ambivalens viszonyom volt, pont azért mert túl magas volt a léc és nem tudtam simulékony, nőies lenni. Butácska, kényeske, tündérke, szexistennő...

Elkezdtem irigyelni azokat a lányokat, akiket korábban lenéztem, mint ostoba, tehetetlen libucikat.

Úgyhogy lejjebb adtam a szintet. Ma már hajlandó lennék otthonkában ücsörögni és házimunkát végezni, gyereket nevelni naphosszat.

Csak nem tudom van-e visszaút? Az biztos, hogy a karrier és az erős női helytállás nem a boldogság kulcsa. Lehet a ló másik oldala sem az. A középút meg hol is van?

35.:

Sajnállak, mert a nagy "okosságodban" még arra sem jössz rá, hogy mi az egész kulcsa. Nem a műveltség, tájékozottság vagy a képességek, hanem az, hogy rossz helyen keresel férfiakat. Ha a diszkóba mész ismerkedni, ne csodálkozz, hogy az általad leírt kívánalmak merülnek fel. Viszont van rengeteg értelmes, művelt, esetleg magas beosztású, tájékozott férfi is, aki kifejezetten örülne egy ilyen nőnek, mint te. Csak egy a bökkenő. Nálad nem a tudatosság, akaratosság a baj...hanem az, hogy közben elfelejtesz nőnek lenni. Egy makacs, "akkorisazvanmiténakarok" jellem sem férfiból, sem nőből nem vonzó. Egyszerűen próbálj meg kedvesebb és toleránsabb lenni, mert a leírásod alapján egyedül ez hiányzik belőled.

Szóval ha ezzel a sztorival akartál meggyőzni minket, hogy értetlen libának6otthonülő háziasszonynak lenni jobb, mert az legalább tud magának férjet fogni, az igencsak gáz...

Sajnos véletlen az előttem íróra a nem értek egyet gombot nyomtam meg, pedig teljes mértékben egyetértek vele.

Az egy vagy több diploma, felelős beosztás nem zárja ki, hogy nő legyél, nem ezért nem sikeresek a kapcsolataid.