Idegenekkel tegeződsz, vagy inkább magázódsz? És ha láthatóan nagy a korkülönbség?

Szerintem sokkal egyszerűbb a tegeződés. Sok nyelvben nincs is magázódás, nekem az tetszik, akkor nincs olyan bonyodalom, hogy "vajon mit köszönjek, halkan mormolok valamit, hátha nem hallja" (persze ez inkább kamaszkorban).

Voltam egy ideig külföldön, és tetszett az a közvetlenség, hogy 60 éveseknek is simán egy mosoly kíséretében Hello!-t köszöntünk. Senki nem sértődik be, ugyanígy köszön vissza, egyértelmű a dolog.

Tehát sokszor én is tegezek, de azért az idegenekkel általában magázódom, ha nagy a korkülönbség.

Dilemmában azokkal vagyok, akiket gyerekkorom óta ismerek, akkor még nénik és bácsik voltak nekem, most meg már én is felnőtt vagyok, jóban is vagyunk, szüleink tegeződnek, de nekem nem mondták, hogy tegezzem őket (ezért magázom, de az meg furcsa kicsit), ilyenkor mi van?

25/L

Én sem tegeződök, csak ha megengedi az illető.

De amúgy meg van idősebb, aki meg azt veszi rossz néven, ha magázod, mert ő olyan fiatalnak érzi magát.

Vagy pl. tesóm egyik ismerősét én 35-nek néztem, letegeztem, és kiderült, hogy szüleink korú (50-es), aztán szégyelltem magam.

De lehet te is ilyen fiatalosan nézel ki, és azért tegeznek.

Örülj neki!:)

Hupsz.

Illetve Ön néz ki fiatalosan és örüljön neki!! :D

Maximálisan egyetértek a harmadik válaszolóval. A magázás egy otromba, nehézkes, hűvös, távolságtartó és akadékos formula, meg kell szabadulni tőle úgy, ahogy van. Akik szeretik, azok egymás között nyugodtan használják, de kérem, másoktól ne várják el.

És félreértések elkerülése végett, ez NEM tiszteleti kérdés. Én pl. érdekes módon mindenkinek meg tudom adni a tiszteletet tegeződve is, és magázódva is elküldöm meleg éghajlatra, ha rászolgál. Nem egy zavaros nyelvtani formulával fejezem ki, ha nagyra tartok valakit, hanem a megfelelő szavakkal és fogalmazásmóddal - de még mindig tegezve. Így a legszebb, legegyszerűbb.

És ha valakinek még mindig kételye van, nem-keresztény létemre és ajánlom figyelmébe a Bibliát: ha magát az ISTENt is lehet tegezni ("Jöjjön el a TE országod, legyen meg a TE akaratod", stb.), akkor ugyan ki lenne még nála is nagyobb úr itt a Földön, hogy őt viszont ne lehessen...?! Ez is jól mutatja, hogy a magyarban is a tegezés volt a természetes mindig is, csak később, külső hatásra vettük át és kreáltuk meg a magázódást. Nem is illik ide, csak a baj van vele.

Szintén érdemes elolvasni Karinthy idevágó írását ("egy légy van a kabátunkon...", vagy hasonló volt, ha jól emlékszem), valamint belegondolni, hogy mennyire macerás is pl. valaki harmadik félről beszélgetni magázódva.

Vannak helyek, helyzetek, amikor igenis kell az a három lépés távolság. Én sem szeretem, ha letegez a benzinkutas, meg az eladó, de pl. a játszótéren többi gyerek szüleivel, munkahelyen, vagy a neten még ismeretlenül is lehet tegeződni.

A magázással megadom a tiszteletet, aztán ha úgy alakul, össze lehet tegeződni.

17 vagyok, és utálok magázódni. Úgy értem, idősebb emberekkel persze, hogy magázódok, de rokonokkal, barátaim szüleivel egyáltalán nem szívesen teszem. Így nem lehet normális kapcsolatot kialakítani.

De attól van herótom, amikor engem magáznak le. Remélem, ha én leszek annyi idős, mint a kedves kérdező, engem is tegezni fognak, mert már a gondolatától rosszul vagyok, hogy valaki lejónapotozzon, vagy lecsókolomozzon.

Régen még a királyokat is tegezték :)

Nekem a hétvégén mesélték, hogy ha egy idősebb letegez akkor ez etikett szerint vagy minek hívják azt írja, hogy akkor neked is vissza kell tegezni. Azonban ha az ember lemagáz akkor nem tegezheted