Nem csak nekem zavaró az a kifejezés amikor egy pesti azt mondja hogy LE megy vidékre?

Azzal van a baj, hogy a mai napig, általánosságban véve, hivatalosan is, hazánkban van Budapest, és van vidék! Ráadásul ehhez a "vidéki" kifejezéshez erősen pejoratív értelem párosul. Tehát van közel 2 millió "kiválasztott, istencsászár" fővárosi, és van 8 millió helóta (legalábbis egy átlag fővárosi fejében, aki azt hiszi, hogy pl. a debreceniek még mindig a gémes kútra járnak vízért, és a föld utakon tajigás lovakkal közlekednek).

Külföldön is meg van valamilyen szinten a hierarchia a települések között, de közel sem ilyen élésen (gondolok itt Nyugat-Európára). Franciaországban, nem az van, hogy van Párizs és a vidék, hanem vannak városok, és van a vidék, és ez így tökéletesen helyes!

Az, hogy hazánkban, a fejekben, miért van még a XXI. században is ilyen élés különbség, a fővárosi és a "vidéki” között, történelmi okai vannak, ami most nem mennék bele, de erősen belejátszott a Rákosi, majd a Kádár-rendszer már-már beteges főváros központúsága, erőltetett urbanizálása. A szoci éráig Budapest, ahogy fogalmaztál, "atya úristen" szerepe nem volt egyértelmű. A háborúig, akár Szeged, akár Debrecen, akár Pécs, sokkal nagyobb jelentőséggel bírtak. Nem is beszélve a Trianoni békediktátum előtti korról, amikor még ott volt Nagyvárad, Kolozsvár, Temesvár, Pozsony, Kassa, stb. Ezek a városok hatalmas „ellensúllyal” bírtak a fővárossal szemben. Ha nincs szocializmus, valószínűleg, a Pestet leszámítva jelentősebb magyar városok, mint pl. Győr is, még nagyobbak, és még jelentősebbek lennének, és az emberek a „vidéki” kifejezést annak rendje és módja szerint használnák, illetve Pestről EL mennének Debrecenbe, és nem LE.

Minden esetre, teszem azt egy győri esetében, nem helyénvaló, ha egy pesti "levidékiezi", hiszen a nagyátlag győri és a nagyátlag pesti élet módja között ma már semmi különbség nincs, mind a kettő az urbánus létformában él, tehát egyik sem vidéki.