Nagyon bunkó úgy köszönni, hogy Jó napot! És nem mondom hozzá a kívánok szót?

Én is csak annyit mondok, hogy jó napot vagy estét stb. a kívánok szóra egyszerűen nem áll rá a szám.

Anyukám sokáig mondta is, hogy így bunkóság köszönni de amikor szembesült azzal, hogy ha kimondom a kívánok szór sokszor elkap a röhögés akkor azt mondta inkább rendesen köszönjek, csak kívánok nélkül. :)))

A tanárom szerint a kívánok szó is hozzátartozik és úgy kell mondani, anélkül nem illő. Dehát sokan használják így, szóval szerintem elmegy.

Különben egy átlagesetben ha találkozol valakivel elszaladtok egymás mellett pl. a zebrán mire végig mondod, hogy Jó napot kívánok! az illető már otthon van. :)))

Én úgy vagyok a dologgal,hogy ha már valakit köszönésre méltatnak valahogy,akkor azt pontozza pozitivan.Nyilván van életkorbeli különbség,akkor ennek megfelelően.Idősebb komának férfi létemre nem azt mondom hogy csókolom, hanem jónapot. Vadidegen nemtől független köszönés szintén jónapot. Családon belül lehet csókolom is.

Vannak ilyen kulturálisan agyonfinomult emberek,meg vannak az akarnok sárkányok,akik annyira felsőbbrendűnek érzik magukat,hogy elvárják,és kikövetelik, illetve bunkóságnak titulálják ha valaki egy jó normál köszönésre méltatja őket. Elvárnak ilyent hogy jó napot kivánok, meg kezeit csaókolom. Ezt az utóbbi kettőt egyszereün ha tüzes vassal vernének sem mondanám senkinek sem. MErt nyalós,puncsolós csicska köszönés. Behódolós alattvalós hangulattal. nem kell ilyen selye módra viselkedni,nekem borzasztó visszatetsző. Legalább annyira az,mint a másik véglet,amikor csá nagyfatert köszön valaki egy vadidegennek.Ezek szerintem túlzások. Mindenben az optimális híve vagyok, köszönésben meg a szimpla jónapot az elfogadható számomra. Ha meg elvár mást,akkor nem közém való, így nem is érdekel. Azokról a középkorú idegen madámokról meg megvan a véleményem,akik nem fogadják el a jónapotot, mert kikövetelőzik maguknak a kezeit csaókolomot. Fenébe velük minddel!