Miért szemetelsz? Miért köpködsz? Miért írsz helytelenül? Miért ítélsz el másokat? Miért ártasz direkt másoknak?

Köszönöm a válaszokat.

Soha nem szemeteltem, mert anyukám úgy tanított, hogy nem dobjuk el a szemetet, ha úton vagyunk és nincs szemetes, akkor eltesszük és otthon kidobjuk.

Ha valakivel vagyok, akkor a másikat is megkérem, hogy ne szemeteljen, elteszem az ő szemetét is.

Ha mindenki csak arra figyelne, hogy ő ne szemeteljen, nem lennének szemétdombok.

Nem szoktam köpködni, mert undorító dolognak tartom.

Kiskoromban, mikor sokat voltam taknyos, akkor ha szükségét éreztem, elvonultam egy füves részre, és köptem egyet.

Mindig odafigyelek, hogy helyesen írjak, mert ennek érzem igényét, ha hibázok, ami természetesen néha előfordul, az a véletlen műve.

Pár éve rájöttem, hogy senkit nem szabad elítélni, mert mindenki azért tesz, mond dolgokat, mert valami oka van rá.

Mindig mindennek van oka, és úgy gondolom, hogy nincs jogunk elítélni senkit.

Nem vagyunk a helyében, nem tudhatjuk, hogy min megy keresztül, érzi magát.

A látszat általában csal, de az emberekre sajnos jellemző, hogy minimális információból fantáziálnak egy történetet, és ítélkeznek anélkül, hogy tudnák az igazságot.

De véleményem szerint akkor sem lenne joga senkinek sem ítélkezni, ha ismerné az egész storyt, max véleményezhetné a dolgokat.

Tudtommal soha, senkinek nem ártottam, és nem is áll szándékomban.

Jóindulatúnak tartom magam, és jól esik, ha segíthetek másoknak.

Számomra érthetetlen, hogy mások miért lelik abban örömüket, hogy ártanak másoknak és más kárán élvezkednek.