Normális hogy az emberek azért gürcölnek, hogy "könnyebb" legyen az életük?

Tudod mi az izgi? Van egy olyan értelmes réteg a mai fitalok között, aki képes átlátni korunk anarchiáját, és nem csak eligazodni benne, hanem azt irányítani is. Erre jó példa, hogy van nekem egy unokatesókám, aki 16 évesen kijelentette, hogy márpedig ő bankigazgató lesz (akkor elég pénztelenül), mert azt látta, hogy azzal tud már boldogulni anyagilag. És láss csodát, rendkívül kemény fejjel, nagy öntudattal ment a Corvinusra, baromi jó kapcsolatrendszert épített ki, és mára bankigazgató. Valamint mára ő lett az a kategória, aki nem érti, hogy lehetnek másnak anyagi problémái.

Szóval érdekes egy dolog ez, de tagadni a pénz, vagyon jelentőségét, véleményem szerint több, mint hülyeség, legalábbis nem ebbe a társadalomba való gondolkodásmód, egyszerűen életképtelen.

Én is sokszor gondolkodom a kérdéseden... engem az aggaszt, hogy ez az "ördögi kör", amiben élünk tulajdonképpen abszolút értelmetlen... és ezáltal az életem is értelmetlen. Kitörni belőle lehetetlen, mert pénz nélkül semmit se tudsz csinálni, max a híd alatt aludni, de lassan már azt sem, mert a törvény ezt is tiltani fogja.

Szóval dolgozni kell... és aztán kénytelen vagy tárgyi javakra is költeni. A lényeg a mennyiségen van.

Mert lehetne olyan a világunk, hogy minden embernek vagy 1 db középkategóriás suzukija, egy kisebb háza/lakása, egy átlagos fizetése, középkategóriás cuccai.

Ezzel szemben a helyzet az, hogy vannak éhezők és vannak gazdagok... vannak jól menő vállalkozók és vannak akik csődbe mennek.

És ez sokszor nem a törtetésen, vagy az intelligencián múlik, hanem a szerencsén, vagy azon, hogy kik állnak mögöttünk. Illetve megtaláljuk-e a kiskapukat...

Elődeink mennyit hibáztak és mennyire voltak önzők.

Aztán aki valamiért mégis elér valamit, az egy dolgot felejt el: a világban nem gyarapszik a pénz, hanem vándorol... ha valakinek több lesz, akkor egy másiknak kevesebb. És ez általában úgy működik, hogy akinek sok van több lesz, akinek kevés, annak még kevesebb...

Szóval mindenki mérlegelheti, hogy megéri-e neki gazdagnak lenni, hogy ezért mások éhezzenek, vagy megelégszik a középkategóriával. Ha így lenne... ha mindenki így érezne, nem lennének szegények.

Pontosabban ebből az ördögi körből sztem nem is lehet kilépni.

Aki meg írta, hogy az a lényeg, kinek mi van a fejében ... nézd, nem akarok beképzeltnek tűnni, de nekem van 3 egyetemi diplomám (ugyan állítólag manapság nem piacképes szakokkal), és kb semmit nem tudok kezdeni velük. Tudom, hogy nem a diploma adja az észt, de azért nem tartom magam hülyének, és amikor harmadszorra is kitüntetéssel végez az ember, akkor azért talán az is jelent valamit. Na de nem ez a lényeg, hanem az, hogy sokszor pont azt látom, hogy itt nálunk az ész nélküli, unintelligens, tök képzettség nélküli előbb jut előre, mint egy magasan képzett ember.

Emögött pedig azt tapasztalom, hogy a kapcsolati tőke természetesen ezerszer többet ér bármilyen papírnál és tudásnál, és itt ismét egy ördögi körbe jutunk, mert ebbe a körbe kívülről bekerülni nem lehet, ide jórészt születni kell, és persze akik körön belül vannak, ők meg kifejezetten nem vesznek be külsőst maguk közé, így aztán még csak a komolyabb kapcsolatépítés lehetősége is elvágva. Én ezt abszolút így látom, és ennek megfelelően, lehetsz 17 éves gimnazista is, ha jó körökben mozogsz, tulképpen semmi se számít, mert megmozdulsz és amihez érsz, abból pénz lesz, na de működik ez fordítva is, és aki meg "csak úgy" netán vállalkozik, az garantáltan sikertelen lesz.

Szóval az ördögi körök többszöröse van itt jelen manapság, de egy a vége megint: kitörésre szinte nincs lehetőség. Ez nem pesszimizmus, csak a realitás.

Igaza van az előttem szólónak.

10 év munkával külföldön össze lehet spórolni annyi pénzt hogy családi házat tudj magadnak építeni. Már azzal sokkal előrébb vagy ha nem kell hitelt fizetned.

Ha lesz rá lehetőségem akkor külföldön fogok dolgozni.