Csak engem zavar, amikor ékezet nélkül írja valaki az üzeneteit ? Olyan gépek vannak elterjedve ,amiken ékezet nélküli billentyűzet van ?

"Ha jól értem szerinted az ékezetek nélkül írt üzenetekkel nincs semmi baj?"

Ha jól értem, akkor szerinted van. Esetleg akkor írd meg te, hogy mi a baj vele, ha már te tetted fel ezt a "kérdést" – amely amúgy nem kérdés volt, csak világgá akartad sírni a bánatodat, esetleg népnevelni akartál egy műkérdésen keresztül, rendeltetésszerűtlenül használva a GYK-t... :-/

"Lehetséges, hogy aki szerint ez rendben van, az nem is tudja, hogy miért használnak a magyar nyelvben ékezetekkel ellátott betűket?"

Lehetséges, de most végre megtudjuk tőled, halljuk.

"Az eredeti rovásírásban ezeket külön jelölték, de amikor átkényszerültünk a latin ÁBC használatára, akkor a magánhangzók kiejtésének hosszát ezekkel a pontokkal és ékezetekkel jelölték.

A Magyar nyelv kialakulásakor a térben való elhelyezkedést és a térben való mozgást a magánhangzókkal jelezték."

Kérdező, az megvan neked, hogy nyelvünk egy nagyon komoly műtéten esett át cirka 200 évvel ezelőtt, amikor is gyakorlatilag egy műnyelvet faragtak az eredeti magyar nyelvből? Létrehoztak egy mesterséges nyelvet az eredeti magyar helyett, és te most ezt a kreált nyelvet ajnározod annyira, ami kábé köszönőviszonyban sincs azzal a nyelvvel, amit anno még rovásírással jelöltek.

Telón macera ékezetekkel írni, sok gép pedig valóban nem ékezetes, pl. a munkahelyi laptopom is angol.

Nyilván jobb az ékezetes, de 2024-ben már nem kellene ezen fennakadni informális kommunikációban. Nem hiszem, hogy valaki szándékosan csapot írna csáp helyett, ha lenne lehetősége rá.

"A Magyar nyelv kialakulásakor a térben való elhelyezkedést és a térben való mozgást a magánhangzókkal jelezték."

Tessék???... Ezt honnan szeded?

"Például: A mélyre fúrt lyukat kútnak nevezték, de, ha csak kis mélységben forgatták fel a talajt akkor azt kutatásnak nevezék.""

És akkor miért rövid, ha valaki "k_u_tat ás"?

És miért hosszú, ha a földet t_ú_rja?

Vannak még ilyen remek példák a "térbeli elhelyezkedésnek" erre a fajta érzékeltetésére?...

"Nagyon bánt a lezüllő nyelvi kultúra."

Oké, ezt sajnálom, és együttérzek – de most az ékezetmentes írásról beszélünk, az nem befolyásolja a nyelvet (vagyis a beszédet), legalábbis amennyire tudom. (Vagy hallottál már valakit ékezetmentesen beszélni? mármint Fekete Pákón kívül XD)

"Te is használsz ékezetes betűket.

Miért ?"

Mert megszoktam. De van, amikor ékezet nélkül írok. Azt is megszoktam. Nekem volt alkalmam annak idején megszokni, nem gond.

"Azért mert az ékezet egy plusz kód."

Igen, az egy _plusz_ kód. Nem szükséges, de jó, ha van, előnyös lehet. De ha valaki úgy ítéli meg, hogy az adott helyzetben több macerával jár alkalmazni, mint elhagyni, akkor dönthet úgy is.

"Ezzel különböztetjük meg az Ó- az O tól stb."

Igen, általában... bár nagyon sokszor nem követi az ejtést a helyesírás (általános tévhit, hogy a magyarban fonetikusan írunk), de ez sem gond, megszoktuk.

És persze az írás még így, ékezetekkel együtt is csak egy nagyon leszűkített jelrendszer a beszédhez képest, egy csomó mindent jelölhetnénk még, amiket nem szoktunk: a hangsúlyokat, a dallamokat (sokszor félreérthető az írott szöveg), a hangulatokat, a hangerőt, a mimikát, a hiátustöltő hangokat stb. És sok mást, pl. vannak különféle (zárt, nyílt) e hangok, amiket ma nem jelölünk eltérően a standardban, de van egy csomó más betű is, aminek vannak különféle ejtései, pl. a szomszédaitól függően, pl. az n-t máshogy ejtjük k és g előtt [ŋ], de j-ből is többféle van.

Meg persze a rengetegféle tájnyelvi ejtést is jelölhetnénk különféleképpen...

A különféle helyzetekben különféle eszközkészletekkel próbáljuk meg leírni a beszédünket: van, ahol tudunk dőlt vagy vastag betűt alkalmazni, van, ahol csupanaggyal emelünk ki, de van, ahol azt nem illik, van, ahol szmájlikat is lehet bepakolni, van, ahol nem megy, stb.

Szóval az írás az nem úgy néz ki, hogy van egy teljes magyar ábécénk, meg akadémiai helyesírásunk, és akkor ezzel minden beszéd és gondolat tökéletesen átültethető írásba, hanem ezekkel valamennyire (jól-rosszul) tudjuk írásba kódolni a szöveget, de van, amikor ehhez hozzáteszünk (pl. emojikat), van, amikor ebből elhagyunk (pl. ékezeteket), a lehetőségekhez és a célszerűségekhez alkalmazkodva.

"Egyszerűen csak sok betűre volt szükségünk a sok hang leírásához."

_Szükségünk_ nem volt rá, csak épp ez kialakult, ebben megállapodtak, hogy ez így kábé jó lesz.

Lehetett volna még több is, vagy lehetett volna kevesebb is.

Az, hogy egyesek remekül elkommunikálgatnak az ékezetmentes írással (vagy hogy régen nem nyomtattak hosszú í-t, ő-t stb.-t) éppen azt mutatja, hogy úgy is "lehet élni", a jelenleg elterjedt betűkészlet csak egy lehetséges megoldás.

És az, hogy most nem jelölünk zárt e-t, és hogy előbb-utóbb már az ly-t sem fogjuk megkülönböztetni írásban (sem), hanem ugyanolyan hagyományos betű lesz, mint a cz vagy a tz, szintén azt mutatja, hogy ezek csak konvenciók, amik egyrészt rugalmasan kezelhetők, másrészt változhatnak.

"Az eredeti rovásírásban ezeket külön jelölték,"

:-o

Az eredeti hogy nézett ki?

Én most ránéztem a Wikiben, és ott olyan táblázatokban látom a régi ábécéket, ahol nincsenek megkülönböztetve... (csak az é, ami amúgy sem egy szokásos hosszú mgh., hiszen nem "hosszú e")

Hol van az az "eredeti rovásírás", ékezetes betűkkel, segíts!

"de amikor átkényszerültünk a latin ÁBC használatára,"

Mármint azt gondolod, hogy a latinbetűs írás előtt itt midenki rovásírással írt, aki tudott írni?...

a wiki azt írja: "nincs arra bizonyíték, hogy az írást a magyarság egésze használta volna. Ellenkezőleg, a krónikákban kifejezetten a székelyek írásaként szerepel és csak a székelyekhez köthetően kerültek elő korai emlékei."

ne higgyem el?

"akkor a magánhangzók kiejtésének hosszát ezekkel a pontokkal és ékezetekkel jelölték."

ja, szépen kitalálták. illetve a pontok megvoltak már a szomszéd nyelvben, gondolom (német), szerintem mi csak az ékezeteket "találtuk fel". :-)

[persze nyilván az ékezeteket sem mi, hiszen az újlatin nyelvekben is van egy csomó ékezet (pl. francia), meg talán a latinban is jelönek vele valamit (hangsúly?), de lehet, hogy az nem szabványos dolog... – Sajnos nem vagyok nagy ismerője annak, hogy történetileg mikor és hogyan alakultak ki a nemzeti ábécék, ezért nem tudom szépen elmesélni a sztorit, csak "belekötni" tudok mindenbe... :-/ ]

"Tehát, aki nem használja az ékezetes betűket, az nem használ egy csomó kódot."

Nem. Meg aki nem használ szmájlikat, az sem. Meg aki nem használ nagybetűket, az sem. És?

Ezek a "kódok" valami szentség részét képezik? Vagy az egészséges életmód részei? Vagy csak azok, amelyeket az aktuális akadémiai szabályzat szentesít?

És nem fogok a gyehenna tüzén elégni, amiért „ilyen” idézőjel helyett "ilyet" használtam? Pedig a 240/j) egyértelműen kimondja, hogy "Alapformájában a kezdő idézőjel mindig alsó, a berekesztő idézőjel felső helyzetű."... Micsoda züllés...

"Akinek ez rendben van, annak a nyelvünk lezüllesztése rendben van."

Ez nem "a nyelv", ez az írás.

"NEKEM EZ NINCS RENDBEN !!!"

OK. Ha van kérdésed, írd meg a GYK-ra. Ha nincs, akkor meg írj blogot, nyiss Fb-oldalt/csoportot, Youtube-csatornát, legyél influencer, stb. ...

"És szeretném elérni, hogy minél több honfitársam nézzen rá erre, hogy ez nincs rendben."

Szerinted nincs rendben, sokak szerint meg semmi gond vele: az elmúlt fél évszázadban rengetegen kommunikáltak(/kommunikáltunk) egymással ékezetmentesen, és eddig semmi hatását nem látom a nyelvre (még a sajátunkra sem, nemhogy az általános magyar nyelvre), egyetlen apró momentumot sem tudok mondani a beszédből, ahova ez beszivárgott volna – te igen?

Hatalmas züllesztést meg pláne nem látok...

"Te is használsz ékezetes betűket.

Miért ?

Azért mert az ékezet egy plusz kód."

Nem angyalom. Azért, mert ez a helyesírás alapja, amiről nem ártana neked is tanulnod.