Mennyire bunkóság másokhoz le ülni? Vagy szólni hogy alljanak fel?

Ha nincs üres asztal, akkor sem ülhet az asztalomhoz!

Simán kértem volna, hogy üljön át, mert az asztal foglalt, várunk valakit, de egyáltalán.

Az NDK-ban volt szokásban a kommunista érában, hogy nem ám hogy beülhettél a családdal, vagy barátokkal vacsorára és jót beszélgetni.

Szerintük az étterem nem arra való, hanem, hogy elfogyaszd a takarmányt, aztán kifele.

Megérkeztél, mondtad, jöttél a családdal, asszony és 2 gyerek, simán szétültettek olyan asztalokhoz, ahol még volt egy-egy üres szék. Hát mi beintettünk és inkább ettünk a szállón hideg szendvicset, meg gorró teát.