Kertvárosi övezetben élők! Ti szoktatok köszönni ismeretlen embereknek is a külvárosi utcákon?

Budapesti vagyok, kertes házban élek.

A szomszédos lakótelepröl gyakran jönnek kutyasétáltatók felénk.

Aki gyakran látok és szimpi annak köszönök, szoba elegyedünk. Igaz ez arra is akivel gyakrabban találkozom, mert pl.

egy időben megyünk dolgozni.

Ismeretleneknek nem köszönök, csak ha előre köszön valamiért. Ennyiben más mint a falu

Falun előfordul, (egyre ritkábban) hogy ismeretlenek is köszönnek nekem.

Se kertvárosban, se nagyobb községekben nincs már semmiféle köszöngetés. Tudom, hogy régen volt, mert nem vagyok mai gyerek, de már nagyon hal kifelé. Tovább megyek: sok kilométerre a semmiben, az erdő közepén se köszön már vissza a fele szembe jövő. Akkor most csináljon magából az ember hülyét?

Egyébként nem "bunkóságból" alakul ez így, hanem azért, mert ész nélkül költözködnek össze-vissza az emberek, a kutya se ismer sehol senkit. Régen se azért alakult ki a köszönés, mert illedelmesebb világ lett volna, hanem azért akkor még tényleg ismerték egymást az emberek egy adott területen, mert ükanyjuk is ott született már.