Mi a helyes hozzáállás, ha egy régi verset idéz az ember? Mai helyesírással, olvashatóna írja le, vagy mai írással helytelenül? Egyáltalán honnan tudjuk, hogy hogyan helyes, hogy nem-e elírás volt, vagy nem-e a kiadó vagy az internet írta el, stb.

#10

igen, nem említettem (csak utaltam ilyen verstani dolgokra a "ritmus" említésével), de nemcsak időmértékes, hanem ütemhangsúlyos vers is van (sőt akár az olvasón is múlhat, hogy éppen hogy szeretné mondani... pl. Walesi bárdok), és ezek mellett más szempont is bejátszhat...

és igen, ami ma régies, az lehet, hogy már a megíráskor is direkt régies volt (vagyis már a költő is archaizált) – de ez tkp. mindegy is, mert csak-amiatt, hogy valami régies, remélem, hogy senkinek nem jutna eszébe lecserélni valami újra egy _idézetben_... az persze más dolog, ha szeretnénk "lefordítani" egy részletet, hogy ma is minden gyerek értse (vagy akár egy teljes művet is újra lehet írni maira, vö. Nádasdy Ádám-féle Bánk bán [link]

szóval én továbbra is azt mondanám, hogy a verseknek szokott lenni egy közismert formája (mert a régi versek közül olyanokkal szoktunk találkozni, olyanokat szoktunk idézni, amelyek megjelentek nyomtatásban, vélhetően valamelyest "kipofozva"), használjuk azt, ha idézni akarjuk. ha ahhoz képest te még igazítasz rajta, akkor azt érdemes jelezni valahogy, különben azt fogják gondolni, hogy "ez még idézni sem tud rendesen, pedig csak másolni a kellett volna...", ráadásul ha valaki a te "idézetedet" használja fel, akkor őt is bajba kevered...

tök egyszerű: idézni pontosan kell.

- - -

kb. ugyanez a válaszom a #11-re is:

"mi van, ha nem érhető el új fordításban, vagy kiadásban, stb. csak régit találok. Vagy nem tudom, hogy honnan is származik valójában."

nem kell új fordítás meg új kiadás, használd azt, amit találtál. ha csak régi van, akkor _az_ a vers, azt tudod idézni.

ha valamiért nagyon fáj, akkor írd át, csak akkor jelezd, hogy nem pontos idézet, vagy hogy "köze sincs" az eredetihez, csak tartalmilag felel meg neki, vagy mittudomén.

sajnos csak ilyen homályos dolgokat tudok írni, mert te sem árultad el, hogy miről van szó. pedig úgy nyilván egyszerűbb lenne a dolgunk.

(nyilván nem a Kölcsey-verset szeretnéd idézni, mert ott nincs ilyen probléma, előveszed a Kölcsey-összest, kikeresed a verset: [link] – ott van az a formája, amit be is idéztél, nincs min gondolkozni...)

de ha maradunk a Kölcsey-idézetnél, akkor esetleg mondd el, hogy miféle javításokra gondoltál, hátha akkor világosabb lesz, hogy mi a probléma. ott van 15 szó, kábé a felét egy mai (helyesen írt) prózai szövegben máshogy mondanánk és/vagy máshogy írnánk, de bizonyára nem akarnád mindet lecserélni/átalakítani. Melyiket igen? És mire?

Kinek szólna ez az idézet? Mi célja a "javításnak"?

(bocsánat, hogy ilyen értetlen vagyok, de még mindig nem bírom megérteni, hogy mi okból, mi célból kéne átfaragni az irodalmat.)

addig is, amíg pontosabban kiderül a problematika mibenléte, visszatérnék az eredeti kérdésedre (keretes szerkezet :-):

"Mi a helyes hozzáállás, ha egy régi verset idéz az ember?"

– Az, hogy pontosan idézi.

"Mai helyesírással, olvashatóan írja le, vagy mai írással helytelenül?"

– Pontosan idézi.

"Egyáltalán honnan tudjuk, hogy hogyan helyes, hogy nem-e elírás volt, vagy nem-e a kiadó vagy az internet írta el, stb."

– Először is a felsorolásból az internetet különvenném, ott nagy baromságok tudnak lenni, én is találkoztam már felcserélt/átírt versszakokkal, tehát a netet ugyanolyan óvatosan, körültekintően, "forráskritikával" kell kezelni az irodalmi művek szövegét illetően is, mint minden más információ keresgélése során.

A többire (nem a költő vagy kiadó írta-e el) azt tudom mondani, hogy mi, "földi halandók" nem tudjuk, mi azt kapjuk, amit elénk tesznek. Ha szeretnél kutakodni egy vers eredetijét illetően, illetve hogy ha ma máshogy ismerjük, akkor ki mikor milyen változásokat eszközölt, és miért, akkor hajrá, ez egy szép küldetés – de attól tartok, hogy nem a gyéká lesz az ideális terep e kutatás elvégzésére... XD

A végnyúgalom "kutatásához" pl. mutatok egy érdekeset (lehet, hogy ismered, és épp emiatt tetted fel a kérdést):

[link]

(ha esetleg nem jó a link, akkor [link] )

1832-es könyv, kiadta Szemere Pál, ebben vannak apró eltérések a "jelenlegi" szöveghez képest, pl.:

• a hűs hosszú ű (de ha szigorúan vesszük a szótaghosszokat, akkor mindegy is, mert a rövid ü-től sem lesz rövid a szótag, hiszen két s követi),

• az éjelében egy j (szótaghossz szempontjából szintén mindegy, sőt, tkp. a mai ejtésben is nagyon sokszor már inkább rövid az éjjel j-je...),

• a zefir ma hosszúval lenne, gondolhatnánk, hogy ott az eredetit tartottuk meg, azért rövid (a szótag mindenképp hosszú ugye), de közben azt látjuk, hogy a régi könyvben "Zephyr"-t írtak – na most akkor mi van?...

• és 25-ére van téve a keletkezés napja, pedig a mostani könyvekben jan. 24. ...

Szóval el lehet kezdeni ezeket felgöngyölíteni, hajrá, de ettől még: idézni pontosan kell. Hogy mihez képest, az már jó kérdés.

Ha nem modernizálsz, hanem ellenkezőleg, direkt egy "eredetibbet", pl. egy kéziratot idézel, akkor azt is érdemes lehet jelezni.