Pontosan mi megy könnyebben annak, akinek "nyelvi érzéke" van? Mi az egyáltalán?

*Nyelvérzék

A nyelvtanulás megy könnyebben.

Könnyebben jegyzi meg a szavakat, hallás után vagy szöveget olvasva könnyebben megérti, hasonló dolgok és szerintem a téma is érdekli.

A tanáraim szerint nekem is jó a nyelvérzékem (szeretek is angolul, meg olaszul beszélni), egyedül a kiejtéssel vannak néha bajaim.

Könnyebben jegyzi meg a szavakat, illetve nem is megjegyzi, hanem ragad rá, anélkül, hogy megerőltetné magát. Egyszer hallja, és legközelebb már emlékezni fog rá. Tud az adott nyelven gondolkozni, nem magyarul gondolja ki, amit aztán kapcs/ford. módjára átteszi szavanként idegen nyelvre.

Kicsit olyan, mint az úszás. Van aki úszótanfolyam után is megfullad, van aki így születik, és tanfolyam nélkül ösztönösen lebeg a vízen, és átússza a Balatont.

Ez csak a nagyon általánosító "tehetség" fogalom témaspecifikus nevezése.

Fociban meg azt mondják, hogy jó "gömbérzéked" van, ha jól dekázod a labdát. :p

Nem jelent semmit konkrétan, csak hogy könnyebben látszol tanulni, mint mások.

Ami többnyire csak annyit jelent, hogy érdekel, ráfordítod az energiát, és érted az elméleti hátterét, és van korábbi tapasztalatod, beállítotságod.

Elvileg az agynak valóban vannak bizonyos témákra szakosodott területei (egyensúlyozás, vizuális érzékelés, absztrakt gondolkodás stb.) Más emberek más-más módon használják a fejüket, van aki képekben gondolkodik, van aki szavakban, stb. Nálad is megvan gondolom, hogy min járatod az agyad szabad pillanataidban, milyen fontos emlékeket őrzöl régről, mit elevenítesz fel magadban újra, egyáltalán mi a domináns dolog, ami kitölt.

Én emlékszem, milyen volt megtanulni, hogy a "meggyel" (cukrász kirakatban) nem külön g és gy hang.

Memorizálni szoktam idegen filmeknél, könyveknél a szövegeket, különösen a kifejezés értékű fordulatokat, vagy a furcsaságokat, amiket nem értek.

De ez tudás és tudatos döntés, hogy a kapacitásodat erre fogod használni.

Gyereknél még nem feltétlenül tudatos, hogy milyen meglévő ismeretet hoz is magával, de valójában ott is ugyanez él - akit jobban érdekelt, hogy a boci-boic-tarka miért rímel, az nyilván több összefüggést talál az eddigi tudásával későbbi nyelvi tanulás során is, aki meg unta és inkább focizott, hiába pofára ugyanolyan a két gyerek, nyilván nem rendelkezik annyi alapozással vagy érdeklődéssel.

Én nem hiszem, hogy bárki tudatosan ne teremtheté meg az "érzéket" és "tehetséget" magában, max tovább tart, aki később kezd. Ez egy döntés, valamit fel kell áldoznod, de nem hiszem, hogy genetikai tehetség (a szellemileg sérülteken kívül) bárkinek kellene ehhez.

Vree: Ezzel együtt azért tagadhatatlan, hogy létezik olyasmi, hogy "nyelvérzék", és egyes embereknél jobban megvan, mint másoknál.

Én a zenei hallást, ritmusérzéket szoktam felhozni példának. Az is változó mértékű egy emberben, és gondolom, nagyrészt öröklött. Egyébként úgy tudom, általában korrelál a nyelvérzékkel. Nem tudom, meddig lehet ezt visszafejteni, mint erőforrás-csoportosítási kérdést, de azért már általános iskolában látszik, hogy nem egyforma könnyedséggel tanulják a gyerekek a nyelvet.