Valóban ilyen brutálisan nagy különbségek vannak a németországi és az ausztriai német között?

10-es vagyok. Viszont ha a züriidütschöt leírják nekem, akkor simán megértem.

A "Bärtütsch"-csel kicsit nagyobb gondok vannak, mert a szavak is tök mások sokszor egy kifejezésre, mint amit zürichben hallok és használunk.

"Idönként elökerült egy-egy svájci ügyfél is, és mindenki megértette öt, mégha idönként vissza is kellett kérdezni egy-egy részletre. Természetesen jobban kellett figyelni arra, amit mondott, de érthetö volt. "

Ok, csak kérdés, hogy az a svájci ügyfél valóban az anyanyelvén beszélt-e, vagy pedig svájcias hochdeutschot használt. Mert ha az Uri kantonban levő kis falujában használt helyi nyelvváltozatot használná, akkor alig hiszem, hogy meg lehetne érteni.

"Ja, és a belinkelt oldahoz: ha tudsz rendesen németül, és az adott mondatokat kimondod, akkor egyértelmüen érthetöek. "

Na, akkor nézzünk egy összehasonlítást:

"Aanval is de beste verdediging."

Ez hochdeutschul így nézne ki:

"Anfall ist der beste Verteidigung."

"Als de kat van huis is, dansen de muizen op tafel."

"Als (wenn) die Katze zu Hause ist, tanzen die Mäuse auf der Tafel (nyilván auf dem Tisch lenne németül, de értjük, mit akar jelenteni.)

Nézzünk két svájci példát:

"Bis de geit no hüffu Wasser de Rottu emab"

=

"Bis dahin geht (fließt) noch viel Wasser die Rhone (Fluss, der im Goms/Oberwallis Rottu/Rotte genannt wird) hinunter"

"De isch am Tüfel ab èm Charrè gheit."

=

"Der ist dem Teufel vom Wagen gefallen."

Neked melyik az érthetőbb? Nekem a holland. Tény persze, hogy a holland kiejtésben nagyon más, de pár szabályt ha megtanulsz, csomó mindent meg fogsz érteni. Írásban meg tényleg a német egyik dialektusának tűnik. Csak meg kell tanulni pár olyan egyezést, hogy uit=out (aus), de= the, der(/die/das), -lijk= -lich, -schap=-schaft (-ship angolul), -t- = -ss- (weten-wissen, eten-essen), stb. És máris megértesz olyanokat, hogy "uitverkoop bij ons". A holland szókincs olyan, mint egy angol-német keverék. A bajor, nyugat-osztrák, svájci az meg valami tök más, sokszor teljesen egyszerű szavak teljesen más tőből származnak.