Mondják, hogy kibicnek semmi se drága, de ki a kibic?

Bámészkodó, nézelődő.

A szó eredeti értelmében a szerencsejátékosokat (általában kártyásokat) körülvevő nézőket illeti ez az elnevezés, akik saját tét híján a megfigyelt játékosokkal azonosulva élik ki biztonságosan játékszenvedélyüket.

Tágabb értelemben kibicek azok az emberek, akik azáltal, hogy néznek egy eseményt, már úgy gondolják, hogy mint "hozzáértő szakembereknek", a cselekmény befolyásolása végett joguk van utasítgatni a résztvevőket.

A "kibicnek semmi sem drága" formula éppen ezt a sajátosságukat írja le: mivel a kibic nem vállal kockázatot, felelőtlen tanácsokat osztogat, veszélyesen vakmerő manőverekre bujtogatja a játékost, hogy saját játékélménye (akár a játékos kárára) átütőbb legyen. A kibic nem a saját farkával veri a csalánt.

A "Kibic" becenév eredetére vonatkozóan többféle verzió is létezik. Egyes források szerint a becenév onnan származik, hogy Kálmán Károly annyira szerette a sportrepülést, hogy semmi sem volt neki drága, hogy ezt az életforma szeretetét kifejezze, mindent bevállalt és kockáztatott.

Tehát bármit felhasznál a következmények latba-vétele nélkül.