Mi értelme az angol kötőmódnak?

"Ugyanannyi, mint nálunk az ikes igéknek, azaz igazából semmi. De ettől még megmaradt."

Helytelen felfogás!

A magyarban az ikes igék ugyanazt a viszonylatot valósítják meg, amit az indoeurópai nyelvek visszaható igeragozása. Például a "fésül"-lel szemben a "fésülködik", a "mos"-sal szemben a "mosakszik", stb., stb., stb..

Az indoeurópai nyelvekben ez a mozzanat egy 'sz' hangot tartalmazó visszaható névmás használatával valósul meg. Lásd a szláv nyelvek '-ся', ill. 'se' elemeit minden számban és személyben, a német 'sich'-et és a neolatin nyelvek 'si', ill. 'se', harmadik személyeknél használt névmásait. (Az utóbbiaknál a többi személy esetében a személyes névmások tárgyeseti alakjai szerepelnek, a magyar 'engem', 'téged' stb. megfelelői, értelemszerűen "magamat", "magadat", stb. jelentéssel.)

A magyarban mindezt az ikes ige oldja meg. A magyar differenciáltabbá, árnyaltabbá, gazdagabbá válik azzal, hogy a 'mosakszom' mást jelent, mint a "mosom magam".

"ha itt should-ot használok, az akkor is felszólító mód"

Ebben én kételkednék.