Miért bonyolítják életüket a JAPÁNok kanjikkal? Korea már elhagyta azokat, a japánok miért nem?

Alapjában azt tudom mondani továbbra is, h részben szubjektív, részben objektív a kérdésem. Mint elmondtam, az én meglátásom is csak egy a sok közül, én se vagyok tévedhetetlen. Pontosan emiatt tettem fel kérdésem.

És örülöük, h mindenesetre emberi hozzáállással is megjelennek válaszok. Engem nem a vulgarizmus zavarna, és a határozott ellenvélemény se zavar egyébként.

Inkább az zavar -egyes korábbi hozzászólások némelyikére sajnos jellemző volt-, amit ecseteltem: amikor a szándék nem stimm: pl ha kötözködik valaki, és/vagy akként reagált valamire, h el se olvassa azt figyelmesen, és kiforgatja a szavait annak, akire reagál. Na ezeket nem tartom normális kommunikációs hozzáállásoknak.

Itt volt korrekt is és unkorrekt hozzászólás is eddig. Az utóbbiak végre korrekt hozzáállást fednek le, köszönöm. (Meg még volt egy-két korrekt hozzáállással külfött válasz.)

Az utolsónak annyit, hogy szubjektív ez a "szemet bántja elipszilon" dolog.

Személy szerint engem tudod mi zavar a magyar nyelvhanszálatban, ha már a magyarnál tartunk? Pl az, amikor illogikusan, a magyar nyelv ősi, fraktális, logikus jellegével szembemenáen beszél valaki. Erre is írhatnék példát, de most egy számomra szemet szúróbbra térek ki, részben más okból problémásra - bár tudom, én se mindig fogalmazok kellően magyarosan, de azért a szélsőséget kerülöm ebben.

Pl konkrétan a 80-as évek közepe óta egyre többen magyartalnul mindent LE-húznak, amit csak lehet, mintha nem volna elég depresszió, kis hazánkban:

LEdöbbent, a megdöbbent helyett,

de ennyél csúnyábbak is vannak, melyek NEM LOGIKUSak.

Főleg amikor összekevernek kifejezéseket sokan:

"Lebeszélte a tali időpontját."

Basszuskulcs... LEbeszélni valakit valamiről lehet.

Időpontot inkább MEGbeszélni, vagy pl. egyeztetni lehet valakivel...

Csupa ilyen magyar anyanyelvi beszélőt hallani, olvasni, évtizedek óta, sajnos.... Ez már tényleg gond, ellenben a szubjektív elipszilon kérdéssel...

Helyes és logikus azonban LEbeszélni tehát valakit valamiről, vagy pl. LEhúzni az átlagot a tanulmányi eredméynek vonatkozásában.

A németek nem rég elhagyták a "sárfesz esz-t", ahogy el lehetne hagyni szerintem a magyar elipszilont is. Pontosabban a németek a sima "s"-szel helyettesítik tudtommal, ami "s"-t amúgy is évszázadok óta használnak, és szerintem ez az elhagyás egy remek egysezrűsítés, bár mondom, az eféle megoldások megítélése szubjektív, tehát NEM biztos, h EBBEN igazam van, és talán nincs is objektív mérbe EBBEN.

Az elipszilonban semmi logika nincs, esztétikailag meg puszta hozzászokásról van szó, hozzászokni hibához, felesleghez, baromsághoz és pozitiv dologhoz is lehet, tehát nem mérvadó a hozzászokás mint tényező.

Állítólag pusztán hagyomány, főleg a nemesek "i"betűjéből ered, így a "LI" végűek okán is elterjedhetett "LY"-ként, vagy lehet h más okból maradt meg, nem tudom, bár lehet h egykor volt logikája (egyesek szerint az "L" miatt mint pl "LUK->LYUK", de ez vitatható, mert csak az esetek egy részében állja meg a helyét), azonban az esetben tuti valami más is megváltozott azóta, ha régen logikus okból létezett "LY", amivel együt logikus egészet alkotott netán; de lehet h szimpla hagyományról van szó.

Ami tuti, hogy mára nem logikus az elipszilon használata és nem is esztétikai kérdés. Legfeljebb megszoktad.

Ezért az én szememet nem bántaná a "juk", a "lyuk" helyett. Miért , a te szemed nem bántja a "LUK" szó, sima L-lel? Ennnyi erővel az is zavarhatna bárki, aztán mégse szokta...

De hát a tied is egy vélemény, csak hát ez szubjektív, ahogy az én ebbéli véleményem is az elipszilonról.

Azonban a "LEdöbbent"-féle magyartalanság már inkább objektíve hiba, csak hogy objektív példát is említsek.

Mint látható, engem általában az elírások se zavarnak, ejtek is olykor, mindenesetre elnézést miattuk...

Ami zavar engem például, a következetlenség, avagy a következetes hiba, következetes "elírás", ami szinte biztosan nem is elírás valójában, hanem ismerethiány, és/vagy illogikus fogalmazásmód.

Én egyébként olykor mellégépelek, mert kapkodok, nem mindig nézem át előzetesen, vagy nem rendesen. De ettől még elég jól ismerem a magyar helyesírást - bár az akadémikusságnak NEM vagyok híve, tehát sok a szubjektív, önkényes szabály az MTA vonatkozó kézikönyveiben.

1. Legyen logikus a magyar fogalmazás, ez magyar nyelvi hagyomány, praktikus is, csökkenti is a félreértések esélyét, és természetesen lehet egyazon dologra vonatkozóan akár többféle logika is, adott esetben. Nekem mindegyik megfelel, csak legyen benne logika (is), mert az magyaros, praktikus, és érthető(bb).

2. Másodsorban az esztétika is számít, DE NEM a puszta megszokás. Ha verset írok, sokszor engem a nyelvtan se érdekel, mert zeneiek ÉS GONDOLATI, ÉRZELMI tartalommal IS telítettek a verseim, tehát eszétikusak, és ennek rendelek alá szinte minden mást a verseimben.

Mert az művészi hozzáállás / egyéni önkifejezés.

A hétköznapi kommunikáció részben más.

Tudom, h én se közvetlenül ázsiai tartalommal fogalmaztam meg új kommentjeimet már, de biztos ti is érzitek ebben a részleges párhuzamot, avval.

De akkor most a kedves másik hozzászólóra egy rövid reakcióm...

Idézem őt:

"Viszont feltettem a kérdésedet a férjemnek, aki japán. Ezt mondta (némi vállvonogatással):

"[...] A kanjik kompaktak."

Persze ez is csak egy japán véleménye, mások lehet, hogy máshogy gondolják."

Na, ez a hozzáállás már korrekt a szememben. Erre értem kifejezetten:

"...ez is CSAK egy japán véleménye, mások [más japánok, más magyarok, stb] lehet, hogy MÁSHOGY..."

...!

* "Azonban a "LEdöbbent"-féle magyartalanság már inkább objektíve hiba [a helyes "megdöbbent" kifejezés helyett], csak hogy objektív példát is említsek."

Pontosabban az "LE" igekötö túlzott hangsúlya, túlzott alklamazása illogikus, pláne hogy más, akár adott esetben logikusabb igekötők használata helyett viszik sokan túlzásba, sajnos. Tehát pl a halmozás az illogikus ebben, amikor rengeteg magyar anyanyelvűtől sorozatban hallom, hogy "LE... LE... LE...":

"LEterjesztettem a kérvény, az eredmény engem nagyon LEdöbbentett.. Épp elég időm telt LE a tehenet LEfejnem, nemhogy még LEerőszakolni az energiámat holmi hivatalos papírokkal... Ráadásul a cégnél LEkötötték az internetet, a kutya meg LEugatta a postást, aki közben LEérkezett az előszobámba..."

Ez logikus?? Ez szép??

Egyre többen így beszélnek évtizedek óta, ezek szerint nekik logikus, és/vagy szép...

Nem értem, h a szélsőség miért nem tűnik fel a többségnek se logikai vonatkozásban, se esztétikailag...

Pl az elírások képe csupán egy látvány - az, hogy pl. ritkán elír valaki szavakat, az szép-e, vagy sem, az szubjektív kérdés; míg az iménti dolog objektíven vizsgálva hiba, mert túlzóan egyoldalú, és kifejezéstelen, erősen pontatlan, félreérthető,

és nem logikus ez a fajta egyoldalúság

és egyúttal felesleges halmozás.

Csak akkor nem volna hiba, ha az egész magyar nyelvet gyökeresen ezen hibákhoz igazítanánk, de az teljesen más kérdés, na meg sok hűhó volna semmiért...

(Egyébként meg az egyoldalú halmozás a változátos szépség rovására IS megy...)

Na, visszatérhettek közvetlenül Ázsia témájához, írhattok még, aki szeretne továbbra is... Örülök, amennyiben korrekt a hozzáállás. (Mindenesetre áttételesen a magyar nyelvi kérdések is idekapcsolódnak.)