Lehet tudni valamit arról, hogy miként alakult ki az ábécében a betűk sorrendje?

Elképzelhető, hogy a betűk eredeti gyakorisága szerint alakult ki az ábécé? Én azon gondolkoztam, hogy a w, x, y egyes nyelvekben ritkák, és általában nem fordulnak elő mindenféle szóhelyzetben (pl. x szó elején viszonylag ritka).

Az "a" és az "e" talán minden nyelvben viszonylag gyakoribb magánhangzók, ezért vannak az ábécé eleje felé.

Az is érdekes, hogy a magyarban a "zs" a vége felé van, az oroszban pedig az eleje felé, akárcsak a "z".

Az megint érdekes, hogy nem elsősorban a betűk hangértéke, hanem maguk a betűk döntőek. Pl. a franciában a "j"-t zs-nek ejtik, de ettől nem kerül a végére. Ez persze azért lehet, mert eredetileg nem így ejtették, és ugye a kiejtés változásával együtt nem fogják az ábécét is megváltoztatni.

Azt erősen gyanítom, hogy a "j" betű később alakulhatott ki, mint az "i", és hasonló képzésmódja miatt az "i" utánra tették be. Még a latinban sem jelölték külön betűvel a "j" hangot.

Az közös lehet minden nyelvben, hogy a speciálisabb betűket, melyek idegen szavakban fordulnak elő, az ábécé végére teszik. A nyelv saját egyedibb hangjait pedig a hasonló képzésű fonémát jelölő hang mellé teszik, pl. magyarban a d, dz, dzs.

Ez nem igazán válasz a kérdésre. Viszont gyanítom, a betűk gyakorisága szerint kezdték azokat először sorrendbe rakni.

Az is lehet, hogy valamilyen hosszabb szöveg mondatainak/szavainak első betűje adta ki legalább az ábécé elejét. Nekem még a szolmizációs hangok nevének kialakulása jutott eszembe, azok is egy szöveg sorainak első szótagjából alakultak ki.

Nem valószínű, hogy a hangok képzésének módja szerint alakult ki a betűk sorrendje, bár a G-ig elől képzett hangok vannak, utána két hátul képzett hang is jön (g, h). Nagyjából az "l"-ig úgy ahogy ráfogható, hogy képzés helye szerint "hátra fele" haladunk, de utána megint "előre ugrunk" az m, n, p hangokkal. És zöngés-zöngétlen magánhangzók is összevissza jönnek egymás után.

Ami még érdekes, a számítógép (írógép) billentyűzetén a betűk sorrendjének oka. Nyelvészeket megkérdeztek, szerintük miért így vannak a betűk. Azt mondták, a gyakoribb betűk vannak egymás mellett. Pedig pont fordítva! A gyakoribb betűk vannak egymástól távol, hogy könnyebb legyen a gépelés!

Az említett cirill ábécé betűinek a sorrendjére az az egy mondat nem ad választ, legfeljebb az első néhány betű sorrendjére, és utána még ott jön kb. ötször annyi betű, amik sorrendjére ez a rövidke mondat nem ad választ.

Nem adtam választ a kérdésre, de a gépelésbe belejöttem.

A szanszkritban a sorrend a kepzeshelyeknek felel meg.

Az elso hang a ka utana kha utana ga utana gha stb A velaris hangoktol haladunk kifele egeszen a labialisokig. Tehat itt a sorrend a kepzes helye.

Na de pl. amagyar abc miert pont igy van azt nem tudom. Bocsi.

Előbb létezett a beszélt nyelv. A nyelv lejegyzése, az írás később alakult ki.

Ha még csak most kezdene a nyelv lejegyzése, az írás kialakulni, hogyan rendeznénk a betűket sorba?

Először fel kellett ismerni, hogy mi a legkisebb egysége a beszélt nyelvnek. Talán ez se ment mindig könnyen. Talán nem is volt még az elején minden esetben elkülöníthető egymástól az összes betűkapcsolat.

A gyakoriság szerintem így is sokat számíthat. A gyakrabban előforduló hangokról előbb sikerült megállapítani, hogy különálló hangok, és ezeket tovább bővíthették a ritkábbakkal. Találtak később egy olyan szót, amiben olyan hang volt, amit még nem jegyeztek le.

De az sem kizárt, hogy ennek ellenére később teljesen megváltoztatták valamiért a betűk sorrendjét, és csak ez lett a hivatalosan elfogadott.

Tényleg jó lenne tudni erről valamit. Nem lehetne nyelvészeti tanszékeken megkeresni professzorokat és megkérdezni tőlük, hátha tudják, vagy utána tudnának járni? Vagy akár történészeket?