A böjt szó etimológiáját szeretném ha leírná valaki?

"Ismeretlen eredetű, legkorábbi előfordulásaiban büht, beht alakú, amiből a ~ szabályosan alakult ki."

Tótfalusi István, egyetemi tanár

Hangzásra szerintem svéd lehet...

(egyébként Kiszely István, akire annyira nem lehet bazírozni, a honlapján töröknek mondja)

A Czuczor-Fogarasi féle szótár szerint:

"E szót némelyek a latin jejunium, mások a szláv beda, bjeda (nyomoruság) szóból származtatják. Rokonítják a finn paaston-val is, de ez a német Fasten, svéd fasta, és szláv post puoszt szók módosítványa. Mi a magyar nyelvből kétféle elemzését hozzuk föl. 1) Bű-ét, azaz, bűvös ét, olyan ét, melynek bűvös, szent erő tulajdoníttatik, s ebből öszvehúzva lett volna: böjt. 2) Azon alapfogalomból indulván ki, hogy a böjt lényege éhezésben áll, az éh vagy eh gyökből származtatható, t. i. éh máskép éj, honnan: éhomra vagy éjomra, éhomét vagy éjomét. Az éj vagy ej előtéttel béj, vagy bej, igévé alakulva: béjik vagy bejik, = éhezik, éhes állapotban van, s ebből lett: bejés, (éhezés) és béjet bejt (éhom, éhállapot). A b előtét nyelvünkben gyakori, mint: ámul bámul, iceg biceg, illeg billeg, anya banya, állvány bálvány, ennünket bennünket, öklel böklel stb. A régieknél gyakran eléfordúl bejt alakban. Így Sz. István király legendájában olvassuk: "lelkét éltetvén ajojtatus imádságokkal - - - ez világi testi eletét szent bejttel." A hellen nyelvben is a böjtöt jelentő szókban: nhVteia, apastia, asitia a nem evés, éhezés alapfogalma rejlik. Képzésre nézve egy osztályba tarzozik a sajt, rojt, bojt, lejt, rejt szókkal."