A pesti beszéd nyelvjárásnak vagy tájszólásnak tekintendő?

Kérdező, azt hiszem, tudom, mire gondolsz.

Én akkor vettem ezt észre, amikor még volt Cora, az egyik tősgyökeres budapesti rokonom feltűnően furcsán ejtette ki magát a „Cora” szót, onnantól figyeltem a beszédét: „Eelmentünk a Beettivel a hétvégén a kóóórááábba, de ott nem volt, úgyhogy átnéztttünk az Óóósönnbe is. Végül a közértbe tudtam csak megvenni”

Na, és ebben benne volt a személynevek előtti határozott névelő, a tipikus „közért”, meg ez a furcsa magánhangzó-, illetve mássalhangzó-hosszabbítás :D Nagyon apró a különbség, de utána, ahogy felköltöztem Budapestre, néhány ismerősömet hallottam így beszélni, rá is kérdeztem, hogy hová valósiak → Budapest :)

De nem hosszabbítanak akárhol, ennek is megvan a maga „ritmusa”.

Amit előttem is említettek: „hüttő”, „vizzóra” ezek a tipikusak nála is észrevehetőek voltak.

Másik érdekesség, hogy mivel a 4-es és a 6-os villamosok szinte ugyan azon az útvonalon közlekednek, és először nem is tudtam, hogy mondjam, hogy melyik villamossal fogok menni: „4-essel vagy a 6-ossal megyek” meg ilyenek, hogy „nagykörúti villamossal”, „combinoval”, aztán mondta ez a fentebb említett rokonom, hogy azt pesti nyelven úgy mondják, hogy „négyeshatos villamos”. Pestieknek természetes, de vidéken például soha nem használnék ehhez hasonló kifejezést helyi buszokra például.

Ja, ha már így említettem, Budapesten nincs fentebb/lentebb, csak feljebb/lejjebb :D Ebből egy ismerősömnek több vitája is volt egy budapestivel. :)

Itt, Szolnok környékén ez nekünk még ilyen helyzet-irány megkülönböztető jelentéssel is bír: fentebb vagy lentebb helyezkedik el valami valamitől, de valamit feljebb vagy lejjebb kell tenni.

Erdélyben meg fennebb/lennebb :P

Tulajdonképpen akár még nyelvjárásnak is lehetne tekinthető, de szerintem ahhoz nem elég jelentős a különbség. Az tuti, hogy ez a nyelvhasználat besorolható egy nagyon laza halmazba, talán a „tősgyökeres budapesti nyelvjárás”-ba, de persze hivatalosan ilyen nem létezik. :D

Régi a kérdés, viszont érdekel a téma, szóval egye fene. :D

Nem szokták külön a dialektusok között említeni, de igen, az. Noha sokkal újabb a többinél, mert csak Budapest nagyvárossá válásakor kezdett el kialakulni. Voltaképpen az úgynevezett sztenderd nyelvváltozatból, és az ahhoz hozzákeveredő különféle dialektusokból áll össze. (A rövidítéseket és a szlenget nem említeném most itt meg külön, mert azok teljesen más nyelvi jelenségek, és az pedig, hogy egyes városok lakóinak hétköznapi nyelvhasználatára miért jellemzők jobban a máshonnan (idegen országokból, az internetről, vagy kisebb társadalmi csoportoktól) átvett kifejezések használata, mint másoknak, már sokkal inkább társadalomtudományi kérdés. Legalábbis szerintem. Sokféle álláspont van... teljesen konkrét, cáfolhatatlan választ csak természettudományokban lehet találni egy kérdésre, humán tudományokban nem igazán.)

#26 Én Budapesten születtem, 15 évig laktam itt(16 éves vagyok) de sajnos (anyagi okok miatt) el kellett a családdal költözni vidékre(Borsod megye). Rendkívül sok atrocitás ért engem a budapesti származásom, illetve a szóhasználatom “választékossága” miatt, meg hogy én nem használom a helyi tájszót mint pl a “gyá” “mindég” “he” “csukd fel/le” kifejezéseket. De persze én a pesti nyelvjárást beszélem még mindig és használom a nevelőket olykor rossz helyen. A negatív tapasztalatom az, hogy én soha nem hallottam “fent” Pesten ilyen mértékű gyűlöletet a vidékiekről, mint a felém irányuló utálatot. (Természetesen alig várom hogy visszaköltözhessek érettségi után a fővárosba, egyetemre)Én sem értem miért ez a legnagyobb baj, miközben olyan idegesítő tájszavakat használnak és ezzel sokkal nagyobb nyelvtani hibákat is követnek el mint a névelős ügy(persze azt is hibának vallom, félreértés ne essen!)

Kicsit elvonatkoztattam a kérdéstől, csak ezt valamiert szerettem volna tisztázni. Igen, én is tapasztaltam ezt a hosszan ejtő hanglejtést, és budaiaktól is lehet hallani gyakran. Azt, hogy a pesti szó és kifejezéshasználatot külön tekintsük, részben lenne értelme mivel tényleg van némi eltérés, részben viszont azért nem lehet tájszónak tekinteni mert azt már előttem írták, Budapesten rengeteg ha úgy tetszik “bevándorló” él, különböző szavakat kiejtéseket hoznak be, és mivel megint csak azt mondom hogy sokan élnek itt, az iskolázottság is rendkívül eltérő, és ez az ember kifejezéstárának egyik legnagyobb tényezője lehet.

Azt még zárásként hozzáteszem hogy kedves vidékiek, ha úgy gyűlölitek a budapestieket (tisztelet a kivételnek mert mindig van!) akkor miért akarnak olyan sokan “fel” menni Pestre? Vagy amikor munkát/albérletet kerestek akkor is gyűlölködők lesztek a pestiek fele? Ja akkor már nem akkor az lesz hogy miért nem fogadnak be, meg miért beszélnek olyan furán.

Ennyit szerettem volna, és én még kitartok amellett, hogy a sok rossz tapasztalat után nem a származási/lakóhely alapján ítélem meg az embert.

Ugyanis nekem is rosszul esne hogy 3 év múlva engem is a “borsodi lánynak” fognak emlegetni merő rosszindulattal Budapesten.

Nincs ilyen, hogy "budapesti nyelvjárás", a nagyobb városok olyan mértékben keveredtek az elmúlt száz évben, hogy a nyelvjárások gyakorlatilag a falvakba szorultak vissza. Budapest területe egyébként eredetileg a dél-alföldi nyelvjárási régió peremének számítana, de az a régió önmagában is rendkívül kevert (a török időkben ez a rész szenvedte el a legnagyobb emberveszteséget, és az ország különböző tájairól települt be).

Én egyébként azt figyeltem meg, hogy amit a kelet-magyarországiak pesti jellegzetességnek tartanak, az jellemzően a dunántúli nyelvjárások valamelyikéből jön (pl. a nevek előtti névelő - bár ez eléggé elterjedt már mindenfelé -, illetve az "add oda nekem" is), és ez fordítva is működik, amit a dunántúliak pestinek tartanak, az többnyire a keleti nyelvjárásokból jön (hosszan ejtett első szótag).

#27 Sajnálom, hogy ilyen bunkó vidékiekkel futottál össze. A "gyá" meg a "he" az alsóbb osztályok beszédére jellemző, tipikusan azokra, akikkel mi, normális borsodiak se állunk szóba, ne ez alapján ítéld meg az egész megyét. A "miért akarnak olyan sokan Pestre menni" szemrehányás viszont nem volt túl etikus, tekintve, hogy az ellenetek irányuló ellenszenvnek egy elég jelentős oka, hogy az eszetlen központosításnak köszönhetően olyan munkahelyek jönnek létre Budapesten, amelyeket máshol szüntettek meg vagy máshol is létre lehetett volna hozni. Volt olyan közműszolgáltató, aminek a call centerét számolták fel egy az egyben, majd hozták létre Pesten olyanokkal, akik ott laktak vagy hajlandóak voltak költözni, most pedig éppen a közlekedési központokat vonják össze a pesti Volánbusszal és egyik dunántúli barátomnak kell féltenie az állását (meg a városa buszait, amelyek jelentősen jobb állapotban vannak, mint a Volánbuszéi, ebből erősen valószínűsíthető, hogy Pestnek első dolga lesz átvenni őket...) és az se teljesen világos, miért kell a debreceni reptér légiirányításának Pesten lennie. Tudjuk, hogy a pestiek 99,99%-a erről mind nem tehet, de amikor pl. azt látom, hogy a Természetrajzi Múzeum Debrecenbe költöztetésének ötlete hatalmas felháborodást vált ki, mert "messze van" meg "megszűnnek a munkahelyek", ezzel szemben a munkahelyek ellentétes irányú migrációjából sosem csinált ekkora ügyet a média, az azért frusztráló, gondolom, megérted.