Brit vagy amerikai akcentust használtok az angol nyelv esetén?

#10:

Az önbizalomhiánynak bizony, semmi értelme. Egyébiránt valóban jól megy / mennek ezek az akcentusok, hiszen ennek hiányában nem gondolom, hogy nyerhettem volna kiejtési versenyt Chelmsford-ban.

Talán annyiban megkérdőjelezhető a "tudatos választás" dolog, hogy bár mindkét szülőm magyar, és Magyarországon is nőttem fel, de kétnyelvűnek neveltek, és az egész eddigi életem végigkísérte az angol nyelv. Az amerikai akcentusok mindig is erős ellenérzést váltottak ki belőlem, a brit pedig gyönyörködtetett, így értelemszerűen ezt választottam.

Egyébként ennyi év után is felirat kell a skótokhoz, illetve néhány vadabb ausztrálhoz (habár még sosem tartózkodtam olyan helyen, ahol ezeket huzamosabb ideig, élőszóban hallhattam volna).

Mint tudjuk, a jelenlevők mindig kivételek. A való életben ugyan soha nem lehetne találni ilyen embert egy átlag ismeretségi körben, de ezek szerint te vagy az az egy kivétel az ezerből, akinek olyan jól megy, hogy kiejtési versenyt nyer Angliában. De hát régóta tudjuk, hogy a gyk az már csak ilyen, lásd ezt a kérdést:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__nyelvt..

Eddig nem voltam biztos benne, de most már tudom, hogy te vagy ez a srác:

http://www.youtube.com/watch?v=dABo_DCIdpM

Örülök, hogy alászálltál ide közénk:D

SSBR-t használok (Standard Southern British English), az az, amikor az I don't know-t [aɪ dɒnɁ nəʊ]-nek ejtik, /öü/-vel a végén, hangszalagzárakkal, meg mindennel együtt, sok anyanyelvi hitte már rám, hogy brit vagyok. És itthon tanultam, egyedül, senki sem segített, csak a sorozatok, filmek, tv, nem tudom, hogy az előző válaszolóknak miért olyan hihetetlen, hogy valakinek tényleg sikerül elsajátítani az „anyanyelvit megtévesztő” kiejtést. MINDENT meg lehet tanulni, ismétlem MINDENT, a megfelelő motivációval (jó, kivéve ez alól talán a művészeteket)

De amúgy megy az sztenderd amerikai is, csak mivel azt sosem használtam, nem is áll rá a nyelvem, csak ha tudatosan odafigyelek minden szóra, hogy AmE legyen. Southern American is akár, csak ahhoz nem tudom az ottani nyelvjárás szavait, csak a kiejtést.

Amúgy én a tanítványaimnak szoktam is mondani, hogy az angolok bizony viccesnek találják, ha mi pl. a fish szóban [fɪʃ] helyett [fiʃ]-t mondunk, és hogy felejtsék el a magyar hangokat, azok nem fognak kelleni az angoltanuláshoz :) Minden egyes hangot végigveszünk, bár a tökéletes kiejtésre nincs sok idő, mert az átlag ember hamar beleun a hangtanba. Így aztán csak vázlatosan tanítom pl. a fonetikai jeleket, használom, tudják olvasni is, de nem várom el, hogy ők is tudják írni. Így vagyok a kiejtéssel is, értsék meg, de ha a Hunglish-nál akarnak maradni, azzal sincs semmi komolyabb baj, ha érthető. Időként meg csak amerikai angolt használok egy-egy órán, hogy azt is szokja fülük.

SSBE, bocsi :)

Az lemaradt, hogy ha úgy vesszük, nem tudatosan választottam, csak az összes közül ez tetszett meg a legjobban :) de idővel talán a többit is elsajátítom. Csak jobban esik mindenkinek, ha az „anyadialektusán” szólítják meg :D