Hogyan / Milyen stratégiával lehetne az eszperantót valóban globálisan elterjeszteni?

09:33

„Ha az eszperantó egy hatalom nyelvévé válna, akkor elterjedne, viszont elvesztené semlegességét. Hatalom nélkül viszont hogy terjedhetne el? Úgy, ahogy eddig.”

Így van – éppen emiatt kell az eddigiektől eltérő, hatékonyabb marketingstratégiát kitalálni neki.

„Az embereknek ellenérzéseik vannak vele szemben: ezeket kellene megszüntetni.”

Ellenérzések bármely nyelvvel kapcsolatban felléphetnek – az eszperantisták között sokan vannak, akik lazán fikázzák a nagy nyugati nyelveket, és az angolt vmiféle „főgonosznak” tartják… DE nemcsak ők, sok egyén nagy nyelv képviselője, beszélője is így van az angollal – ez mégsem hátráltatja az egyre inkább való elterjedtségét. Vagyis – az „ellenérzés” nem biztos, h az elterjedés akadálya.

„Meg kell mutatni, hogy az eszperantisták ugyanolyan emberek, mint a többiek; hogy ugyan nincs Eszperantóország, de van eszperantó kultúra, irodalom; és hogy ez egy teljes nyelv, aminek van régies, irodalmi, gyereknyelvi változata is.”

Nos, az eszperantó humanisztikusabb oldalát elsősorban az domborítaná ki, ha egyszer s mindenkorra megszűnne a masszív mozgalmisága.

Inkább fogalmazzunk úgy, h „eszperantó nyelven írt irodalom” van, mivel, mint fentebb írtam, az irodalom nem pusztán szavak és nyelvtan használata művészi tartalom kifejezésére, hanem mindez egy adott nyelven való, sajátos frazeológiájú rendszerben való megjelenése. Frazeológiája az eszperantónak nincs – ezt a markáns megkülönböztető jegyet minden eszperantóul beszélő az anyanyelvéből adja hozzá – a szórendet tekintve szintén!!! Vagyis bármely anyanyelvű szerző ír eszperantó nyelven, a műve óhatatlanul magán fogja viselni az adott nyelv frazeológiai sajátosságait! Aki alaposabban ismer egy nyelvet, az tudja, h a frazeológiához érkezve gyűlt meg igazán a baja az adott nyelvre jellemző fogalmazással.

„Főként pedig azt, hogy ez ÉL.”

Ez nem érv sajnos semmire, és semmi ellen.

”Amit a kérdező beidézett, az nem fanatikus mozgalom.”

A kérdező talán az egyetlen M.o.-on, aki az eszperantó szervezett és hiteles kritikájával foglalkozik – neki talán elhiheted, h ha ő azt mondja, h a lelkes eszperantisták szinte kikerülhetetlenül elsodródnak a szélsőségek felé, akkor az sajnos úgy is van.

( [link] )

„Gondolj arra, hogy van, aki jobban tud eszperantóul, mint angolul; ő ugyanígy előbb ezen a nyelven kérdezősködne.”

Ezt nem értem – aki meg az anyanyelvén tud jobban, az azon kérdezősködne… ezzel csak az anyanyelvi, és az egyénenként a legmagasabb szintű nyelvismeretet emeld ki, ez azonban szintén nem érv semmi mellett v ellen. Vagyis amellett igen, h az ember azon a nyelven szeretne leginkább kommunikálni, amit a leginkább ismer.

14:38

Kösz, örülök, h tetszik. Én írtam ott az összes cikket, kivéve a fordításokat, azokat csak fordítottam.

08:21

„Nem vagyok fanatikus eszperantista, de beszélem a nyelvet, és tetszik. Egy módon lehetne jobban elterjeszteni a nyelvet, ha azt aktívan használnák. Mondjuk nemzetközi közösségi oldalakon kint van angol mellett eszperantóul is a bemutatkozásom. Kaptam is már eszperantóul emailt, szóval koránt sem csak egy szűk közösség használja.”

Az eszperantó egy rakás helyen jelen van az interneten – de a megjelenített tartalmak nem segítenek a terjedésében. A magyart sem egy szűk közösség használja, mégsem terjed el globálisan…

”Ameddig a gazdasági érdekek vannak az előtérben, addig az épp aktuális gazdasági hatalom nyelve lesz a nemzetközi nyelv. Régen a latin, kétszáz éve a német, harminc éve az orosz, most az angol, húsz év múlva meg lehet hogy a kínai.”

Nos, én a németet és az oroszt nem hasonlítanám sem a latin korábbi, sem az angol mai elterjedtségéhez, és a nemzetközi nyelvpolitika mellett arra sem látszik semmiféle esély, h a kínai teret hódítana magának Kínán és közvetlen környezetén kívül. Az olyan nemzetek, mint a magyar is, éppen a korábbi németesítés ellen fellépve gyakorolt igen erős nyelvpolitikai nyomást úgy, h erősen elnyomták a kisebb nemzetiségek nyelvhasználatát, így téve államnyelvvé a magyart. Másik dolog, a pl. itt, M.o.-on sem volt elterjedve a németen kívül egy másik nyelv sem annyira eddig, hogy az a hétköznapi nyelvhasználatban teljes természetességgel gyökeret verjen!

Lásd:

1658 német szó ajándékba némettanulóknak – avagy, német szavak a magyarban

au – jaj!, Backfisch – csitri, blamieren – szégyenben hoz, blamál; molestieren - zaklat, molesztál, naschen – torkoskodik, panieren - (ételt) paníroz, Pflaster - tapasz; kövezet, pompös - pompás

[link]

Az oroszt hihetetlen intenzitással nyomták, de semmit sem értek el vele.

„Nyilván aki "fent" van, az nem fog saját nyelve helyett mást javasolni közvetítőnyelvnek, még akkor sem, ha az ésszerűbb lenne.”

Miért lenne egy frazeológiától mentes „nyelv” ésszerűbb?

”Egy módszerrel lehetne elterjeszteni: ha nem csak egymás között beszélgetnének eszperantóul, hanem másokkal is megismertetnék a nyelvet. Ezt nem amolyan hittérítő módszerrel értem, hanem pl. az eszperantisták között rengeteg tanár is van. Ők pl. szakkör keretein belül is népszerűsíthetik a nyelvet.”

Ez a „nyelv-ismertetés és népszerűsítés” folyamatosan jelen van bárhol, ahol eszperantisták vannak. Nemigen találkoztam oan eszperantistával, aki nem hirdette volna az előnyeit, stb. A jelek szerint ez sem járható út.

14:15

„Az eszperantó nagyon szép elképzelés egy közös lingua franca, és megszűnne a nyelvi probléma*, de akkor lenne igazán különleges, ha nem ilyen szélsőséges nevetséges tervekkel állna elő, ha egy német útbaigazítást kér, avagy vmit akarsz kérni, beszélj eszperantóul, max. nagyot nevetne.”

*A nyelvi probléma megoldásában egyáltalán nem biztos, h egy adott nyelv globális elterjedése lenne a megoldás. Jómagam inkább a nyelvoktatás-politikát tudnám inkább ésszerűbben elképzelni, mind módszerekben mind követelményekben.

„A Zamenhof eszperantó nyelve nem egy nagy nyelvészeti csoda, pl. nézd Tolkien quenya nyelvét, az egész nyelv szisztéma vérprofi, mégsem beszéli pár rajongón kívül az egészet.”

Tolkien conlang-ját nem ismerem, de az biztos, h az eszperantó valóban nem „vérprofi”, vagyis más nyelvekkel összehasonlítva nem nyújt semmiféle extrát.

„De az, hogy ennyire angolellenes, globálisan terjeszkedni akaró nyelv sohasem lehet semmilyen közeg linga francája.”

Bizony ez így van – vetélytárs kellene, h legyen, nem pedig ellenséges.

„De ha most megnézzük az eszperantó pro-érveit, benne van az internacionalizmus”

Nos, a mozgalom működése sajnos nem ezt tükrözi – ott van a „krokodili-jelenség” is: ez inkább a közönségen belőli, a közösség tagjainak anyanyelvi nyelvhasználatát való üldözést jelenti, semmint a eszperantó, vagyis a közös nyelv használatának serkentését. Vagy a „kabeim” (vagy mi?), ami meg a mozgalomból való kilépőket bélyegzi meg.

Az eszperantóban az internacionalizmus talán csak annyiban van jelen, h nincs saját frazeológiája – ez azonban csak serkenti a nemzetközi kommunikáció zavarát, nem segíti!

„Az oktatás segítségével, és pl. média segítségével kéne egyáltalán az eszperantó létéről tudomást hozni, és eszperantó nyelviskolákat indítani”

Vannak eszperantó nyelvtanfolyamok, és van saját médiájuk is (tudtommal) – mindez nem növelte a népszerűségüket.

„De én latinista vagyok, de nekem ez a feladatom, hogy ápoljam az ókori-középkori-renenszánsz-neolatin-nyugati keresztény kultúrát, és ezt kéne az eszperantistáknak is csinálni, írni regényeket amik eszperantóul iródott, multinacionális ünnepeket, ahol eszperantóul beszélnek;-mondom lehetne racionálisabban is terjeszteni az eszperantót.”

Vannak eszperantóul írt regények, és temérdek eszperantóra fordított irodalom, vannak rendezvények is, szép számmal – ahol elvárják a résztvevőktől, h eszperantóul beszéljenek egymással (lásd „krokodili”). Az eszperantó már létrehozott egy eszperantóra alapuló kulturális hátországot.

Sztem nem racionálisan kellene terjeszteni, hanem mint említettem, vmiféle árukapcsolásos marketinggel; ahol nem a nyelv tanulása van előtérbe állítva, hanem ahhoz, h vki bizonyos előnyöket élvezzen, ahhoz érdemes legyen neki megismerkednie a nyelvvel. Az angolt sem azért tanulják az emberek, h tudjanak angolul - nem a nyelv a célja a nyelvtanulásnak, hanem a nyelv használatából adód előnyök - vagyis olyan előnyökkel kell kecsegtetnie, amiért érdemes megismerkedni vele, v megtanulni.

22:57

Zammenhof globális-közvetítőnyelv szerkesztésének motivációját mélyebben rejlő motivációkkal is meg lehet közelíteni:

[link]