A magyar nyelvet miéárt olyan hosszúra találták ki?

Az angol nem ragoz, ezért mindent külön szóval kell kifejeznie. POnt a magyar a tömörebb ebből a szempontból. Az átlagos angol mondat nem biztos, hogy rövidebb, mint a magyar.

Melyik rövidebb? Szeretlek. - I love you.

Tetszik ez a kis vitatkozás.:)

Egyébként az én véleményem, hogy az angol bár valamilyen szempontból egyszerűbb nyelv, de például az a sok igeidő tök felesleges az angolban, nem? Mi magyarok három igeidővel tökéletesen el tudunk kommunikálni egymással anélkül, hogy most valamilyen okból hangsúlyoznánk a cselekmény hogyan/mikor történését, ezért talán nehéznek is tűnhet az angol igeidőrendszer használata, sokan belekavarodnak (mint anno én is, de talán mondhatom azt, hogy most sem teljesen tiszta minden). De a legkiakasztóbb számomra eddig a present perfect continuous, és a régmúlt volt (past perfect). Annyira nem értettem ekkor semmit, hogy (bár semmi okom nem volt rá) úgy megutáltam az egész angol kultúrát, tanárt, nyelvet, országot és mindent, hogy azt elmondani nem tudom, de most sem tartom a világ legszuperebb nyelvének.

A kérdésedre válaszolva: nem feltétlen van ez mindenhol így, hogy egy angol szöveg magyarra fordítása sokkal hosszabb lehet. Gondoljunk például a legkőzismertebb kifejezésre: "Szeretlek." Míg a magyar egy igébe beletömöríti a cselekvés alanyát és tárgyát is (bár alanyi ragozással), az angolban ezeket ki kell tenni, mert egy puszta angol igéből nem lehet következtetni ezekre a dolgokra. Bár a mondat hosszúságában talán közrejátszik az is, amit valamelyik előző válaszoló írt, hogy viszonylag sok egyszótagos szavuk van az angoloknak (pl.: I want to drink a cup of tea. - ebben mondatban minden szó egy szótagú), illetve az is, hogy a magyaroknak van egy pár többjegyű betűjük, így ha összehasonlítod, a "Szeretlek."* kifejezés bár egy szó, még így is eggyel több betűből áll, mint az angol hàrom szóból alló "I love you." kifejezés.

A szöveg hosszúságát a fordítás pontossága is meghatározhatja.

* Bár igaz, hogy az 'sz' betű egy hangértékű, és egy betűnek számít, itt mégis két betűről beszélhetünk, mert a billentyűzeten egy 's' és egy 'z' betű lenyomásával alkotunk egy új hangot.

"Kedves 15. Valaszolo.

Evek ota elek angliaban, ezek szerint egy olyannal vitatkozom az angol nyelvrol aki nem is beszeli, de osztja az eszt es engem nevez egyszerunek. :)

Ezek szerint azok a kulfoldi magyar nyelvvel foglalkozo tudosok es muveszek is egyszeruek akiket fent ideztunk, mert te angol tudas nelkul megmondtad a tutit.

Nincs tobb kerdesem!"

Te olyan buta vagy mint a döngölt föld, de legalább a százalékod nullán vagy. Hagyjuk inkább, nem értesz magyarul. Már megfigyeltem, hogy általában az ékezetek ritkulásával arányosan ritkul az IQ is. Te vagy az élő példa.

"Egyébként az én véleményem, hogy az angol bár valamilyen szempontból egyszerűbb nyelv, de például az a sok igeidő tök felesleges az angolban, nem?"

Ennyi erővel a magyarban tök fölösleges a szavak 90%-a, teljesen feleslegesek az ábécénkből ezek a betűk: ó,ő,ú,ű,ly,w,q,dz,dzs,í,y hisz úgysem használjuk őket semmire. Tök fölösleges a magázás és a tegezés közül az egyik forma. Szerencsére a nyelvek nem így működnek :) Amit használnak belőle, az nem felesleges.

"Ennyi erővel a magyarban tök fölösleges a szavak 90%-a..."

Ezt nem igazán értem pontosan mire is gondolsz. Azkra a szavakra, amelyet a kb 2000 szókincses eszperantó nyelvben a többi szót képzókkel fejezed ki?

"...teljesen feleslegesek az ábécénkből ezek a betűk: ó,ő,ú,ű,ly,w,q,dz,dzs,í,y hisz úgysem használjuk őket semmire. ..."

Az í, ó, ő, ú, ű betűk a hangok időbeli értékének meghosszabodásának jelölésére HASZNÁLJUK.

Az ly-nak nyelvtörténeti oka van (bár bevallom, én sem ellenkeznék ha nem lenne). Asszem egy pár évszázaddal ezelőtt egy teljesen más hangot jelölt, mely a mai magyar köznyelvi beszédből kikopott, és a j betű hangèrtékének megfelelő hanggá alakult át. (Csak mellékesen megjegyzem, hogy az i betűnek is volt régen mély hangrendű megfelelője, de ez is elenyészett az évszázadok során. Amúgy van sejtésem róla melyik az a mély hang.)

A dz és dzs betűket valóban igen kevés szóban használjuk, de ha ki tudjuk ejteni, és használjuk is (ha nagyon minimálisan), valahogy mégis jelölni kell a "c" és a "cs" hang zóngés megfelelőjeként.

Az y-t csak kétjegyű mássalhangzóknál használjuk, illetve régies neveknél, és idegen szavaknál, tehát ezt is használjuk.

A q, w, x betűket tényleg nem használjuk, még ritkábban is tán, mint az y-t, dz-t, és dzs-t, de ez csak a latin ábécé miatt van benne a mi ábécénkbe is, csak mint idegen betűk, úgyhogy talán csak ezeket lehetne kivenni az ábécéből.

"Tök fölösleges a magázás és a

tegezés közül az egyik forma. Szerencsére a nyelvek nem így működnek :) Amit használnak belőle, az nem

felesleges."

Igazából valamilyen szinten nem véletlen a kialakulásuk, de magyar fejjel gondolkodva talán egy fajta nyelvtani túlbonyolításnak találjuk a rengeteg igeidő mikori ês hogyani használatát. De van igazság abban, amit mondasz. :)

"Ezt nem igazán értem pontosan mire is gondolsz. Azkra a szavakra, amelyet a kb 2000 szókincses eszperantó nyelvben a többi szót képzókkel fejezed ki? "

Hát itt arra gondolok, hogy például a megy igénkre van kb 3 tucat szinonima :)

"A magyar nyelvet miéárt olyan hosszúra találták ki?"

Nem "kitalálták", hanem kialakult. Kb. mintha megkérdezném, hogy téged miért ilyen alacsonynak/magasnak/kövérnek/soványnak stb. találtak ki. Kitalálni a mesterséges nyelveket szokták.

"Megnézek egy angol dalszöveget, van benne 3 szó a magyart fordítása meg vagy 5-6.

Sokkal hosszabb a dalszöveg magyarra fordítva, mint eredeti angolul. "

Ez nem törvényszerű, egyszerűen ilyen dalszövege(ke)t láttál. Függ a fordítótól is. Simán hozok neked ellenpéldát:

magyar: meghívathatnálak

angol: I should be able to have you invited

német: Ich könnte dich eingeladen werden lassen

Na, melyik a rövidebb? :)

Ellenpélda:

(tévénézés előtt): It's TV time!

Hogy fordítod le röviden?

(a Penge című filmből): He's a vampire-wannabe.

Nem is beszélve a németről, ahol sokszor egy szót alkotnak olyan dolgokból, amiket más nyelvekben csak több szóval lehet leírni: Ewigkeitszug

Nem lehet ilyen szabályt felállítani. Valamikor ez a tömörebb, valamikor az. A magyar, agglutináló jellegéből adódóan, sokszor sokkal kevesebb szóban fejezi ki ugyanazt, mint az angol, ami inkább izolál.

I could see you

Lát-hat-talak

"A magyar nyelv az angolhoz képest egy zsenialitás."

Marhaság, ez az állítás értelmetlen.

"Az összetettségével sokkal többet és többféleképp tudsz kifejezni mint a fapados angollal, ami az egyszerűsége

miatt is lett világnyelv."

Ilyet csak laikus mond. Meg kéne végre érteni, hogy minden nyelv ugyanannyira kifejező, mert minden nyelvet emberek használják, akiknek minden nyelven ugyanolyan összetett gondolataik vannak. Ha ez a hülyeség, amit írsz, igaz lenne, akkor nem lehetne Oxfordban egyetemi órákat tartani a középkori angol irodalom fejlődéséről vagy a maghasadás elméletéről, mert "a nyelv nem elég kifejező". A nyelv olyan, mint az emberek, akik használják, és a világon mindenhol ugyanazokat a funkciókat kell ellátnia. Természetesen az ausztrál törzsek nyelvében nincs szó a maghasadásra, van viszont szavuk a kenguru összes csontjára.

"Bátran kijelenthetem,... George Bernard Show "

Ezek a hülye idézetek, amiket állandóan bedobnak az ilyen vitákban (van még egy pár, nem kell azokat is elővenni) hiteltelenek és az illetők sosem mondtak ilyet. Még ha igaz is lenne, ezzel G.B. Shaw csak annyit bizonyít, hogy nem ért a nyelvekhez. Aki nyelvész, az tudja, hogy minden nyelv egyformán kifejező. Egyébként laikus ilyet inkább az anyanyelvére hajlamos mondani (mint ahogy ez itt is látszik), pl. az angolok szerint magasan az angol a "legkifejezőbb" nyelv...

"az angolban és minden nyelvben rengeteg olyan szó vagy kifejezés van, ami más nyelvben egyáltalán nincs,"

Minden nyelvben van ilyen.

"Had mondjak egy egyszerű hasonlatot példaként:"

Magyarul tanulj meg előbb.

"Ha van 2 festő, az egyiknek csak az alapszínei vannak a palettáján, zöld, kék, piros, meg mondjuk a fekete,"

Az alapszínek nem ezek, hanem a sárga, a piros és a kék.

"akkor az egyszerű színeket használó tudja-e jobban másolni a bonyolult képét, vagy fordítva? "

Mindkettő ugyanannyira fog tudni másolni, ugyanis az alapszínekből elvileg az összes szín kikeverhető.

Azért ragadtam ki ezt a hozzászólást, mert remekül bemuatatja, miért baromság arról vitatkozni, hogy melyik nyelv "összetettebb", meg "kifejezőbb". Attól, hogy az angolban az "in the house" három szó, a magyarban meg egy, miért lesz a magyar fejlettebb? Hallottatok már az inkorporáló nyelvekről, amik egész mondatokat raknak egy szóba? Na, akkor most ezek a legfejlettebbek? :D

"Ezek szerint azok a kulfoldi magyar nyelvvel foglalkozo tudosok es muveszek is egyszeruek akiket fent ideztunk,"

Ők nem, de nem őket idéztétek. Biztos vagyok benne, hogy Grimm nem mondott olyat, amit idemásoltatok, mert nem lenne szakmai. Ezek a hülye idézetek, meg Mezzofanti véleménye valószínűleg mind kitalációk.

"Egyébként az én véleményem, hogy az angol bár valamilyen szempontból egyszerűbb nyelv, de például az a sok igeidő tök felesleges az angolban, nem? "

Ami egy nyelvben felesleges, az kikopik. Mivel nem koptak ki, ezért úgy tűnik, nem felesleges. A magyarban sokkal több igeidő volt, mint most, ezek azonban kikoptak, tehát nálunk viszont feleslegesek voltak. Valószínűleg az összetett jövő (fog... -ni) is ki fog kopni előbb-utóbb.

"Ami egy nyelvben felesleges, az kikopik. Mivel nem koptak ki, ezért úgy tűnik, nem felesleges. A

magyarban sokkal több igeidő volt, mint most, ezek azonban kikoptak, tehát nálunk viszont feleslegesek

voltak. Valószínűleg az összetett jövő (fog... -ni) is ki fog kopni előbb-utóbb."

Természetesen egy angolnak nem felesleges, de miért nem tudnák kifejezni magukat pusztán 3 igeidővel, mint a magyar? Természetesen a magyarban talán hogy ugyanúgy adjuk vissza azt az angol mondatot egy-egy módosítószóval, vagy képzővel tudnánk megtenni.

"Természetesen egy angolnak nem felesleges, de miért nem tudnák kifejezni magukat pusztán 3 igeidővel, mint a magyar?"

Biztos ki tudnák, de miért tennék? Nekik semmilyen nehézséget nem okoz az igeidőrendszerük. Amikor mondanak egy olyan mondatot, hogy "Study well, or you'll have been wasting my time", akkor ők nem gondolnak bele, hogy "hú, ez ost future perfect continuous volt, ilyet is tudok!", mert nekik ez tök természetes. Jellegzetesen magyar hozzáállás, hogy "minek nekik annyi igeidő?!", mert csak mi gondoljuk azt, hogy ez megerőltető és kacifántos. Semmi nehéz nincs nekik benne, ahogy egyébként egy olyan magyarnak sem, aki rendesen megtanul angolul.

Egyébként magyarban is van, ahol még használnak régi igeidőket. Erdélyi ismerősöm rendszeresen használja a régmúltat (csináltam volt), és mindig megdöbbenek rajta, amikor használja, hogy honnan tudta, hogy épp oda kell tenni, mert nekem nem jutna eszembe (előidejűséget fejez ki, tehát akkor használjuk, amikor egy múltbéli dologról beszélve mondunk valamit, ami ahhoz képest régebben történt), de aztán mindig rájövök, hogy neki ezt nem kell végigjátszania az agyában, mert számára ez az anyanyelve része.