Gyermekvállaló szülők erősen eltérő akcentusa?
Még távoli számomra a gyerekvállalás, viszont elgondolkodtam, a szimpatikus lány, akivel ismerkedem, erősen tájnyelvi akcentusú (egyébként ő egy mély érzésű egyéniség, művelt, és intellektuális alkat), hogy miként fogom tudni elfogadni, hogy ő mint lehetséges leendő anyukája majdani gyermekünknek nagy eséllyel az ő akcentusát adja majd át.
VAN, AKI ILYEN CIPŐBEN JÁR? Azok válasza is érdekel, akik hozzám hasonlóan még ez előtt állnak, és olyanoké is, akik már benne vannak. Főleg irodalmi (vas megyei, a legelterjedtebb, médiumokban is alkalmazott) kiejtésűek válasza érdekel, akik erősen tájnyelvi párral terveznek, vagy már akár vállaltak is gyermeket:
- Jelent-e ez valamiféle problémát számotokra pl érzelmileg?
- Ha igen, akkor hogyan hidaltátok át, vagy hogyan emésztettétek meg lelkileg?
Teljességgel megértek minden akcentusút, pl. a lánynak, akivel ismerkedem, épp így furcsa az irodalmi kiejtés, mint nekem az övé, bár elfogadjuk egymásban. Számomra a leendő gyermekeink kiejtése aggaszt, mivel tudom, hogy sajnos gyerekkorában csúfolni fogják érte a Dunántúlon, ha ott élnénk (vagy épp ott járnánk), felnőttként meg a munkavállalási esélyeit rontja vele, pedig ez diszkrimináció - na de nem én határozom meg, hogy miként viszonyuljanak hozzá leendő munkaadói, leendő osztálytársai...
Kedves tízes!
Te nem vagy tisztában a logopédus munkájával. Ő nem azzal foglalkozik, hogy a gyerekek tájszólás helyett irodalmi nyelvet beszéljenek, sőt tiszteletben tartja az ilyen jellegű különbségeket. Az ő feladata az, hogy elősegítse az olyan hangzók megfelelő kiejtését, amit a gyerek a beszélőszervek fejletlensége illetve gyakorlatlansága miatt nem tud még tisztán kiejteni.
Húha... nem hiszem el, hogy ezen problémázol. Igazából zavar téged a lány nyelvjárása, csak ezt nem mered bevallani, így az esetleges társadtól esetleg születendő gyerekeid harminc év múlvai jövőjén agyalogsz... Futva menekülnék az ilyen pacáktól a lány helyében...
Nagy kár, hogy az emberek levetkőzik, elveszítik a nyelvjárásukat. Elszegényedik így a magyar nyelv. Német nyelvterületen nagy becsben tartják a nyelvjárásokat, ápolják, tanítják. Még a külföldre tervezett nyelvoktatási anyagokba is kötelező különböző nyelvjárások hanganyagait betenni, hogy ha a magyar diák kikerül, ne csodálkozzon, hogy hogy beszélnek. Merthogy mindenki valamilyen nyelvjárásban beszél...
Utóbbi kettő: nem értem, miért nem lehet elhinni, ha írom, mi zavar engem, és mi nem. Pontosan így gondolkodom, mint amit leírtatok, hogy értékesnek tartom a nyelvjárásokat, és leendő páromét is. És ezt írtam is itt már. Teljesen feleslegesen ismételtetek engem, ráadásul oly módon, mintha nem értenétek velem egyet, holott egyet értünk ebben.
Az első beíró szavai, amikor újra írt ide, hatalmas marhaságról tanúskodnak. Közben ennek egy részét szerencsére valaki utána korrigálta, felhívta figyelmét hatalmas tévedéseinek egy részére, a többi gondolatát nem javítom ki. Aki nem tudja olvasni, értelmezni a másik szavát, avval nem sokat foglalkozom, meddő vita.
A többi gondolat korrekt, és örülök neki.
Egy apróság: éreztem, hogy megint előáll valaki az "avval"-"azzal" esetével. Tessék már megérteni, hogy abszolút irodalmi kiejtés és ragozás részét képezi mindkettő, és teljesen egyenrangú. Ha nekem nem hiszi a kedves beíró (aki amúgy nagyon jókat írt, kivéve ezt a pontot), meg lehet nézni pl. a magyarhelyesiras.hu -n: gépeld be bármelyik formát, nekem kiírta mindkettőt mint kvázi szinonimákat. Nem tájnyelvi megfelelő egyik a másiknak! Egyformán irodalmi! Ráadásul dunántúli városban nőttem fel, a Dunántúlról ered az irodalmi akcentus. Egyébként tudtommal csak generációs különbség van az "avval"-"azzal" kérdésben, állítólag a mai fiatalok nem használják már felváltva mindkettőt, csak az "azzal", teljes hasonulásos formulát. Ez nem baj, csak tessék szem előtt tartani, hogy még a 90-es években is teljesen egyenrangúan váltogatták ezeket egymással, városiak is. Harmincas éveimben járok, meg lehet figyelni tv-ben, rádióban a többi irodalmi kiejtésűt, aki legalább 30-35 éves: kb 50%-ban használják egyikét, másikát, ahogyan én is. Bár felénk az "evvel","avval", hasonulás nélkülit valamivel gyakrabban, főleg az én generációm. Ez nem tájnyelvi forma, tessék már megérteni. Nem először olvasom azt a marhaságot, hogy az "evvel-avval" tájnyelvi. Semmi baj a tájnyelvekkel, sőt, hozzájárul a változatossághoz és anyanyelvi hagyományokhoz, csak hát tegyük helyre a dolgokat. Teljesen feleslegesen cseszegetik az "evvel-avval"-ozókat, mintha az nem az irodalmi ragozás és kiejtés részét képezné. Lehet, h a mai fiatalok körében már kikopott országszerte, de 30 felettieknél még nem.
Pardon, véletlen fordítva írtam, melyik változat a teljes hasonulásos, illetőleg anélküli. "Avval,evvel": ez a teljes hasonulásos.
Egyébként a wikipedia is írja, idézem:
(Hátraható, jelölt) teljes hasonulás:
" ez + vel: evvel (l. még „ezzel”) "
SZÓ SZERINTI PÉLDAIDÉZET! Tehát az "ezzel" csupán a "futottak még" kategória! Az "avval" tehát még logikusabb és irodalmibb is, mint az "azzal". (Ha nem objektíven nézzük akkor , ráadásul szubjektíve az én fülemnek PICIT falusiasan, idegenül cseng az "ezzel, azzal", bár 25%-ban én is használom. Hangsúlyozom: PICIT cseng idegenül; és azt se írtam, hogy megvetném, sőt, érdekes a változatosság, csak nekem fura PICIT az "ezzel, azzal".)
Az "avval" tehát még logikusabb és irodalmibb is, mint az "azzal".
Értelemszerűen arra gondolok, hogy az "evvel" SZINTÉN -akárcsak az "avval"- logikusabb és irodalmibb is, mint pl. az "ezzel" (vagy az "azzal").
Akkor te kóbászval is foglakozol ☺.
Merthogy, amint írod is, ez+vel. Mindkettő ebből a régi formából ered, láthatod régi írás emlékekben. Tehát mindkettő egyenranú, az eredeti közben elavult.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!