A magyar nyelvben hogy hogy nem alakultak ki nagyon eltérő dialektusok?
Csak érdekelne.
A magyar dialektusok csak nagyon minimálisan térnek el a sztenderdtől, és mindenki számára 95-100%-osan érthető, azaz mintha szinte dialektusok sem lennének.
Ezzel szemben pl Észtország, ami fele akkora mint Mo., olyan nyelvjárásokkal rendelkezik (pl Dél-Észt), hogy azt egy Tallinn-i nem érti meg vagy csak nagyon nehezen.
Vagy A nálunk nemsokkal kisebb Ausztria. Ott a tartományokban eltérő nyelvjárásokat használnak, itt is megjelenik minden kiejtésben is, sokszor egymást sem értik, a sztenderd némettől, a hochdeutschtól meg igen messze áll.
De mondhatnám példaként még Horvátországot, vagy Ukrajnát...(Romániát nem tudom)
Most lehet mondani a székely nyelvjárást, de az érthető, hogy ennyire "elformálódott", révén román tenger veszi körbe, meg már jó rég óta Romániáé.
Én az országon belüli nyelvjárásokról beszélek. A magyar nyelvben hogy hogy, vagy mitől, miért nem keletkeztek ilyen egymástól feltűnően eltérő dialektusok/nyelvjárások?
Vagy mi annak az oka, ha valahol ilyen kialakul?
válasza: válasza:
válasza:Nem értem, miért kellett lepontozni a második válaszolót, mikor tényleg tanítják középiskolában, és tényleg jól fel lehet ismerni, és tényleg eltűnni látszanak a nyelvjárások, ami valóban nagyban köszönhető a médiának.
De pl. legalább már alkalmaznak palóc nyelvjárással időjárás jelentőt az m1-en, pl az ő szava járása is gyönyörű példa a nyelvjárásra.
válasza:1. Ne keverjük össze a tájszólást a dialektussal!
2. Két, különböző dialektust beszélő ember nagyon sokszor meg sem érti egymást (pl. Olaszország) Ez itt nincs.
válasza:A magyar nyelvnek nincsenek külön dialektusai. Nyelvjárások viszont igen. A dialektus és a nyelvjárás két külön dolog, ahogy ezt korábban említették is.
Nyelvészettel foglalkozók azon a véleményen vannak, hogy a ragozó nyelv kialakítása miatt változik lassabban a Magyar nyelv.
A magyar nyelvben a szótövekhez jönnek a toldalékok, a ragok stb. Ez lehetővé teszi azt, hogy maga a szótő hosszú ideig ne változzon.
Az indo-európainak nevezett népeknél sok esetben maga a szótő bármikor könnyedén módosulhat. Könnyebben változik.
Ezek a nyelvek 2-3szor gyorsabban változnak mint a ragozó nyelvek.
válasza:Kedves előző: a japán nyelv tudtommal nem agglutináló, mégis erősen hasonló eset a magyarhoz, ilyen szempontból. Sőt, tájnyelvi változat is alig van a japánban, dialektus meg kizárólag egy van, ráadásul sokkal nagyobb ország, mint akár a történelmi Nagy Magyarország.
Esetleg van meglátásod arra, hogy akkor a japánra miért jellemző? Engem ez kíváncsivá tesz...
válasza:A Japán nyelvvel kapcsolatban csak azt tudom mondani, hogy nem tudom, hogy jelen pillanatban ragozó nyelv-e vagy sem.
De azt tudom, hogy a Japán nyelv alapja az ragozó nyelv volt, amit az őseik vittek a mai Japán szigetekre. Persze volt ideje változni, és biztos voltak rá is más nyelvek hatással rá.
Az viszont tévedés, hogy Japán az nagyobb lenne, mint az eredeti Magyarország, vagy más néven történelmi Magyarország. Japán a mai csonka Magyarországnál nagyobb 3X. De ez már földrajzi kérdés. :D
válasza:A lényeg, hogy legalább akkora, mint a mai Mo. És mégis hasonló a helyzet e téren ott...
Amúgy nem agglutináló, nem toldalékoló, mint a magyar. Nem tudok japánul, de animék kapcsán felszedtem pár szót és egy icipici ragozást: az angolhoz hasonlóan a szavaktól elkülönülve szerepelnek a ragok, külön szótagként, bár úgy rémlik, mintha követnék a szót, de nem írják egybe vele, pl hepburn (latinos) átírással:
arashi no yoru ni
=
egy vihar-OS éjjel-EN
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!