Németre fordítani valaki?

Valami könnyebbet nem találhattál volna?

A lényeg:

a költő nem igazán találja a helyét,nem tudtam pontosan értelmezni, azt hiszem a kételyének az alapját az képezi, hogy azok után ami történt része-e még a családnak? Bizonygatja magának, hogy attól, hogy nem volt mindig hűséges még soha nem csalta meg a nőt, és azzal érvel, hogy ami történt, hogy a történtek nem csupán az ő lelkén száradnak. Röviden ennyi.

Nem egy irodalmi igényességű és főleg nem lírai fordítás, de 5 perc alatt sajnos ennél többre nem futotta. Tessék!

Ide tartozom-e még egyáltalán,

vagy rég kiszakadtam innét már?

Az idő újra szárnyalni készül,

próbáltam nyomába érni.

Hisz csak tegnap születtem, nemrég óta tudok járni,

elvesztettem az egyensúlyomat, de mégis meg tudok állni a lábamon.

Agyamban olyan nagy a düh,

tegnap éjjel aludni sem tudtam,

hogy itt voltál, az jó volt nekem,

kérlek, ne kérdezz most semmit.

Mert akkor csak megbánnám,

hogy feléd hajlottam volna,

biztos nem voltam mindig hű,

de sohasem csaltalak meg.

Ez vagyok én, ez vagyok én,

ez az egyetlen hibám : ||

Hogy most vagyok, hogy itt vagyok, hogy én vagyok: ez az egyetlen hibám : ||

Most nem kell megtalálnom magam,

csak nem szabad elveszítenem magam.

Hisz csak tegnap születtem, nemrég óta tudok járni,

elvesztettem az egyensúlyomat, de mégis meg tudok állni a lábamon.

Hogy most vagyok, hogy itt vagyok, hogy én vagyok: ez az egyetlen hibám. : ||

Hogy most vagyunk, hogy itt vagyunk, hogy mi vagyunk: ez az egyetlen hibánk. : ||

Ide tartozom még egyáltalán?