Mikben tér el egymástól a svéd, norvég és dán nyelvtan?
válasza:Helló!
Látom, hogy a kérdés kicsit régi, de senki nem választolt rá, úgyhogy felhozom.
A norvég és a dán MAJDNEM ugyanaz nyelvtanilag. Egy-két helyesírási meg névmási különbséget leszámítva egymásnak változatai.
A kiejtés viszont katasztrofális - magam részéről norvégos vagyok, mindhalálig, és néha sírok, néha betegre röhögöm magamat azon, hogy a dán nem egy "nyelv", hanem egy torokbetegség.
A svéd kicsit kirívóbb - a helyesírásuk őrjítően "a"-zó -, de a nyelvtan nagyjából érthető a két másik nyelv alapján. (Egyébként nagyon érdekes, hogy mi jobban érjük a svédeket, mint ők bennünket! Fura, és nem tudom, miért, de így van.)
Elnézést, hogy ez a válasz kicsit általános lett - ha konkrét kérdéseket is felteszel, akkor pontosabb válaszokat is adhatok esetleg!
Köszönöm! Konkrétabban érdekelnének a nyelvtani különbségek, pl. igeidők, használatuk, főnév- és melléknévragozás, tehát mindenféle különbség, mindenféle szófajjal kapcsolatban, vagy mondattannal kapcsolatban. Annyit megtudtam azóta, hogy a norvégban állítólag van nőnem is külön (mint nyelvtani nem), és a dánban az összetett igeidőket a létigével is lehet képezni - és ebben eltérnek a másik két nyelvtől.
De elsőre mondjuk a főnév többes száma (főnevek csoportosítása ez alapján) és a melléknévragozás érdekelne, hogy van-e jelentősebb eltérés ezen a téren a három nyelv között. Pl. a svédben az ett-főnévhez tartozó melléknév is -t ragot kap (pl. tåget är långT), ez a másik két nyelvben is így van?
Örülök, hogy válaszolt valaki a kérdésre!
válasza:A norvég nyelvnél a semleges nemű főnévhez tartozó melléknév szintén kap t-ragot. "Toget er langt", vagy "et langt tog".
A dán esetében sajnos nem tudok nyilatkozni.
válasza:Dánban és norvégban is frankón ugyanígy van ez az "et" főnevekkel.
Et vakkert sted - egy szép hely, et stort land - egy nagy ország ésígytovább.
Illetve, norvégban van egy "még nőbb nőnem", amelyiknek "ei" a névelője (határozottban ugyanúgy "en" végződést kap, egyébként). Nagyon ritka: ei uke, ei dame... hirtelen nem is jut más eszembe.
Többes számó főnév mindenütt "*r" (norvégban és dánban "er", svédben "ar" vagy "or", mert ezek nem tudnak beszélni :))))), határozott esetben "ene".
Pl. ører - fülek, ørene - _a_ fülek.
Egyébként, tapasztalatból mondom: ha a saját dolgodat könnyíteni akarod, akkor érdemesebb nem rögtön interskandináv kommunikációval kezdeni. A három közül valamelyiket megtanulod úgy, hogy jól írsz-olvasol, aztán utána döbbenten fedezheted fel, hogy a másik kettőt is jól érted és az intuíciód is rácuppan a szabályszerű különbségekre :)
Hú, nyelvtani elméleti cuccokra kicsit bonyolult válaszolni, még mindig. Ha konkrét kérdéseket teszel még fel - hogyan kell helyesen mondani ezt vagy azt -, arra valószínűleg tudok válaszolni. Sőt, bátorítalak is, hogy kérdezz, állok elébe! :)
válasza:Ja, többes számban meg "e" végződést kap a melléknév.
Például így:
lyse farger - világos színek
snille katter - kedves macskák
røde epler - piros almák
Hm? Ez az, amit szerettél volna tudni?
Köszönöm a hosszú választ!
Ha már itt a lehetőség, akkor kérdeznék még. Az igeidők (múlt idők) használatára is ugyanazok a szabályok érvényesek, vagy valamelyik nyelvben gyakrabban használják az összetett, a másikban a nem összetett alakú múlt időt?
És amit a svéd az ingen, inget, inga; någon, något, några szavakkal fejez ki a főnevek előtt, arra a másik két nyelvben is valami hasonló szerkezet van?
válasza:Nagyjából ugyanaz az igeidők struktúrája, mint amit pl. az angolban is megszokhattunk. A "jeg har allerede vært her" gyakorlatilag az angol "I have been here before" megfelelője például.
Norvégban ugyanez "ingen, intet", illetve "noe" analógokkal kerül kifejezésre.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!