Miért van az, hogy akinek az olasz nyelv hangzása tetszik, annak a spanyolé nem és fordítva?

Én a spanyolt imádom, tanulom is.

Olaszul nem tudok.

A nyelvvel nincs amúgy bajom, inkább a "temperamentumos" hangsúlyozásuk furcsa kicsit, ha érted, mire gondolok. De ettől nem csúnya.

Én ilyen asszociációról még nem hallottam (sok minden másról igen), általában akinek a spanyol tetszik, annak az olasz is szokott tetszeni, bár azt el tudom képzelni, hogy akinek az olasz tetszik, annak a spanyol nem (én beszélek spanyolul és a kedvenc nyelvem is egyben, mégis azt mondom, hogy az olasz szebb az EURÓPAI spanyolnál).

Azt viszont én tapasztaltam, hogy a legtöbben, akiknek a német vagy a szláv nyelvek tetszenek, azoknak nem tetszik a spanyol és az olasz, és fordítva.

Na, hát akkor én biztosan fura vagyok, mert imádom a németet és a spanyolt, olaszt, franciát is. :)

Spanyolból pedig kifejezetten az európai kiejtés tetszik, nagyon odafigyelek, hogy azt tanuljam meg. :)

Nekem tetszik mindkét nyelv hangzása. A spanyol sokkal szimpatikusabb, de az olasz sem szól rosszul.

Szóval ez téves megfigyelés, nem törvényszerű, hogy ha az egyiket szereti valaki, akkor a másikat feltétlenül utálja.

6-os válaszoló vagyok, egy valamire nem tértem ki: nem értem azt sem, mi az, hogy "köpködős". Darabosan ejtik ki szótagonként? Vagy tényleg nyállal köpnek? Ezek közül egyik sem igaz, mindkettő dallamos, folyamatos dallamú nyelv. Esetleg egy hangminta, YouTube-os videó, ahol hallani a "köpködősséget"?

Jó lenne az ilyen minősítéseket megmagyarázni. Már azt is furcsállom, hogy pl. az amerikai angolról azt olvasom a britek tollából, hogy az amerikai angol magánhangzói laposak (flat vowels), de senki nem magyarázza el, hogy ezen mi a rákot ért. Ilyen meg nem határozott jelzőket egy nyelvre értelmetlen használni, nem mond semmit. Ennyi erővel én is írhatnám azt az ószuhaéliről, hogy az pxycuizycy és {!"%"#&@, mert ugyebár a véleményéhez mindenkinek joga van, csak kérdés, hogy mások egyáltalán tudnak-e vele valamit kezdeni.

2-es vagyok, az előttem szólónak: Ezek mind olyan szubjektív megnyilvánulások, amelyek valakinek a benyomásáról szólnak valamiről, amit igazából ő sem tud megmagyarázni, hogy miről és miért. :) A spanyolt én sem mondanám köpködősnek, ha mindenáron jellemezni kellene, akkor az európai spanyolra leginkább a "beszédhibás" jelző illene a selypítő-pöszítő [sz]-féle hangok miatt, vagy a "krákogós" a [ch] hang miatt (ezt a franciára is szokták mondani, mert ott meg az r hangot ejtik úgy, ahogy a spanyolban a j/g-t).

"Köpködős"-nek legfeljebb az andalúz nyelvjárást lehetne nevezni, ők valóban így beszélnek: az -st-, -ct- stb. csoportokat egy hehezett t~c szerű hangnak ejtik – pl. esto: [ettho]~[eccho], producto [proúccsho]. (Nem véletlen, hogy ők számítanak Spanyolországban a "vidékiek"-nek :D)