A "ház" szó milyen eredetű?

Nem feltétlenül került egyik nyelvből a másikba egy szó, ha nagyon hasonló. Pl. a hölgy olaszul donna, kínaiul tudtommal onna, de ez a véletlen műve, mert ha az olasz szó eredetét visszakutatjuk (a kínai szóét nem tudjuk), akkor kiderül, teljesen más latin alakból jött (domina), ami már kevésbé hasonlít a kínai onna szóhoz.

De a finn-magyar hangmegfelelések (ház-kota) nem tudom, hogyan alakultak ki, melyik volt eredetileg az ősi finnugor nyelvben, k-val vagy h-val kezdődött-e a szó, és z vagy t volt benne, és ehhez képest a magyar vagy a finn változott-e meg, esetleg sem k, sem h nem volt, hanem egy másik hang, amiből később lett a finnben k, a magyarban h. De ha a kota szót nézzük, az nem nagyon hasonlít a house szóhoz, tehát ha ez az alak volt előbb, akkor kizárható, hogy ezt átvették még a germánok, és ott is hasonlóan változott meg az alakja, mint a magyarban.

Egyébként nem csak az angolban és a németben néz ki így ez a szó (house és Haus), hanem a hollandban (huis) és a skandináv nyelvekben is (pl. svéd hus). Szerintem nagyjából kizárható, hogy az összes germán nyelv egyszerre átvette volna valamelyik finnugor nyelvből. Vagy az is kizárható, hogy az ősi germán nyelv átvette volna valami uráli vagy finnugor ősi nyelvből. De aki ért a történelemhez, az jobban meg tudná mondani, mi lehet, mi nem.

Hogy a magyar ház szó finnugor eredetű, az egész biztos, mert azok közé a szavak közé tartozik, amikben a szabályos finn-magyar hangmegfelelések figyelhetők meg, vagyis a szókezdő "h" sok finn szóban szókezdő "k", pl. ház-kota, három-kolme, hal-kala. A szabályos hangmegfelelések pedig a közös eredetre utalnak.

Szóval szerintem a ház szó tényleg finnugor eredetű, és a germán nyelvekbe nem a finnugor nyelvekből kerülhetett át, hanem véletlen a hasonlóság.

(Egyébként a "húsz" angolul twenty, olaszul meg venti, sokáig azt hittem, valami közük van egymáshoz, de erre semmi bizonyíték nincs. Az olasz venti a latin viginti-re vezethető vissza, a twenty pedig valószínűleg a two számnévre. Szóval óriási a hasonlóság, de még ez is lehet véletlen.)

Az onna nem kínai, hanem japán. Kínaiul nyuren.

Én inkább azt tartom elképzelhetőnek, hogy a németből jött át a "ház" hangzás., annak ellenére, amit ír az etimológiai szótár. A kotából inkább a kunyhó, később gunyhó.

8. Nem tudom, a németből átjöhetett? Mert akkor a finnbe is át kellett "mennie" a szónak... vagyis ez olyan régen kellett, hogy történjen, amikor még nem is volt német nyelv, hanem csak annak az őse. De történelemből és a történelmi időpontokban nem vagyok jó, de érdekelne, ez megtörténhetett-e. Valószínűleg nem a magyar vette át, hanem a magyar őse, ha átvette, és nem a németből, hanem annak őséből, ezért van a finn "kota" szó is (szabályos hangmegfelelés). Tehát még akkor vehette át a magyar és a finn nyelv őse, amikor még nem vált ketté a két nyelv, de akkor a mai német sem létezett még ebben a formában.

De a magyar és a finn ill. őseik eléggé régen szétválhattak, mert még akkora rokonsági kapcsolatban sincsenek egymással, mint pl. a lengyel és a portugál nyelv (azok is távoli rokonai egymásnak). Szóval nem szembetűnő a hasonlóság a finn és a magyar között, kutatni kell, hogy ki lehessen mutatni, mert már régen szétválhattak, így jobban eltávolodhattak egymástól. A kérdés: mikor válhattak szét és milyen germán nyelveket beszéltek akkor, és milyen volt a kapcsolat a finnugor és a germán nyelv beszélői között? És, a kota vagy a ház alak volt először? Remélem, idetéved egy finnugrista és egy történész.

a finnugrista olyan mint a jehovista. Azt bizonyít amit akar. úgy ahogy neki jó. nekem a fin kota a cigány kucsára hasonlít ami ugyan az.

Inkább az az érdekes, hogy a germán és a szláv nyelvekben az eredeti szavak hasonlóak. Ez éppen a ház esetében neincs így. A szlávoknál a dom (szlovák, orosz, cseh...)? de a szláv (rutén) hata az már a kotával is passzol meg a házal is meg a haussal is. Nem lehet esetleg balti eredetű?