Magyarnak lenni, illetve letagadni- hol a különbség?
A társaságomban, ismerőseim körében 2 típusra figyeltem fel... Legyen A és B tipus.
Az A tipusu ember Magyarországon él, nagy városban, és imádja a külföldi embereket, kúltúráikat, ami nem is gond, de ezzel háttérbe szóritja, lenézi, letagadja sajátját, a magyart. Mig a B tipusu ember olyan környezetben nőt fel, él ahol több kultúra találkozik, mondjuk Erdély, Délvidék, vagy külföld. A b-tipusu ember folyamatosan küzd, hogy kultúrája, nyelve megmaradjon és ne olvadjon be a többségbe, ne nyomja el a másik ember nyelve az övét, annak ellenére, hogy az az ország nyelvén érvényesül minden nap, de családjában, barátaival őrzi, becsüli a sajátját. Ez az ember a külföldieket, más nemzetiségűeket kedveli, de nem rajong értük mind az előző A tipusú, valószinűleg, mert pont elég számára az az internacionalitás, amikor egy városban 2-3 kultúra, nyelv, nemzetiség él, és mindenki küzd a sajátjáért. Szerintetek ebben van valami igazság? Mert én erre lettem figyelmes az utóbbi időben. Nem vagyok rasszista, sem nacionalista, de patrióta igen. Dévidéki vagyok, a településemen 3 nemzet él. Mindenki foggal körömmel küzd a sajátjáért. Idegen nyelven dolgozok, tanulok. Amikor elmegyek Budapestre, Győrbe, azt veszem észre, hogy egy réteg-főleg a fiatal, egyetemista, tehetősebb, rajong, imádja a külföldi embert, dolgokat, életet,a sajátját pedig le sem sz.rja. Ez mi lehet? Kényelem? Nem tudom azt elviselni, amikor 2-3 magyar ember egymással németül, angolul ( sőt AMERIKAIUL :D)beszél, mert az coool és menő. Várom a véleményeiteket, és kérek mindekit ne legyen itt semmilyen gyűlöletbeszéd, mert nem az a célom.
Szia!
Én egy magyar kis faluban lakom. Főiskolát végeztem itthon - Magyarországon. Nyitott vagyok más nemzetek nyelve, kultúrája iránt, ugyanakkor nem hagyom, hogy az a sajátom rovására menjen.
Nekem nagyon ellenszenves ez a nagy internacionalizmus úgy, hogy közben elveszíti a saját kultúráját, nyelvét.
Szerintem itt is az egyensúly a lényeg: nyitottnak maradni, de a saját értékek megőrzése, ápolása mellett.
Akkor is Vajdaság. Aki nem érti, azért nem kár. Ne legyünk ennyire megalkuvók.
Azt gondolom, nemcsak kétszínű a világ. Sokféle tapasztalat és benyomás, na meg ismeret alakítja az embert. Azok a bizonyos tehetősebbek, akikre illik a leírásod (mert nagyon nem mindre), nyaktól lefelé vannak tele, felfelé üresek. De kötődni nekik is kell valahová, még ha nem is így mondják. Ezért ami a legnagyobb hangerővel harsog a fülükbe, arrafelé mennek. Azt mondják az a trendi. Az övék. A többié meg más. De azzal nagyon egyetértek, aki mélyebben és főleg átéléssel ismer több kultúrát, megérti a sajátját jobban becsülni, a másét tisztelni.
Az ismeret mennyisége és a józan gondolkodás is két dolog. Aki az utóbbira képes, ritkán lesz majmoló, gyökereit megtagadó, lenéző. Az gondolom, a döntő különbség ebben van. Persze ezen túl még más hasonlóságok is nyilván felfedezhetők, de a meghatározó az ismeret, tapasztalat, gondolkodásmód, amit a környezete belenevelt.
Nagy igazság van abban amit kérdezel.
Két féle "magyar" létezik:
1.) Akik Magyarországon születtek - az ő részükre magyarnak lenni születési jog, másnak lenni "coool"
2.) A Külhoni (Őrség, Vajdaság, Erdély, Székelyföld, Felvidék, Kárpátalja ...) magyarok - akiknek a magyarságért meg kell/ett küzdeni. Ők akiknek borsódzik a hátuk mikor a "otthoni" magyar játsza az eszét.
Vigasztaljon, hogy míg Magyarország lakosságának 80% az elmúlt 1000 év alatt betelepített mindenféle Hottentotta népekpől tevődik össze, addik a külhoni magyarság 100%-ban MAGYAR.
Repülnek a plusszok! "titak", nekem meg a te válaszodtól borsódzik a hátam, jó értelemben :)
Azért ez a hottentotta lehet, hogy némi túlzás, de igazad van részben.
Én külhoni vagyok, és sajnos ismerek sok olyat, aki lassan asszimilálódik, és beolvad. Letagadják hovatartozásuk és megpróbálna másnak tünni. A különbség az itteni és a magyarországi helyzet között az talán, hogy a MO-i ember aki hajlamos az ilyesmire, inkább a nyugati kultúrákat próbálja utánozni, míg a kissebbségben lévő magyarok inkább a többségi kultúrába(szerb, szlovák, román stb.) olvadnak be... Ha ti tudnátok, hogy az itteni fiatalok már nem is akarnak megszólalni magyarul, és hogy viselkednek... Néhány év és teljesen eltűnünk.
Voltam Karácsony előtt Budán, néhány napot eltöltöttünk egy helyet, és az ottani barátom azt mondta, hogy be akarja mutatni a várost, és el akar vinni StarBucks-ba meg valami kinai étterembe ami ott nagyon megy.... Mondtam is neki, hogy én egy adag pörköltet kérek a Duna partján. :D ebből jött ez az egész megfigyelés és kérdés
Igen, Délvidék jóval nagyobb terület Vajdaságnál.
WIKI:
A mai magyar szóhasználatban a Délvidék fogalmát elsősorban a következő vonatkozásban használják:
Nem pontosan körülhatárolt földrajzi területként Szerbia északi, Kárpát-medencei részére (Vajdaság, belgrádi régió, Macsói-sík) gyakran Kelet-Horvátországot (Drávaszög, Nyugat-Szerémség) is beleértve, a köznapi beszédben ugyanakkor néha csak szűkebb értelemben, „Vajdaság” jelentésben.
Politikai kifejezésként a „délvidéki magyarok” vagy a vajdasági magyarokat jelenti, vagy tágabb értelemben a vajdasági magyarok és horvátországi magyarok.
Én is "külhoni" vagyok - Felvidéki. Éppen ezért nagyon jól ismerem az "anyaország" hozzáállását a nem MO-n élő magyarokhoz.
Látszólag megadnak minden támogatást, de ha arra visz a sorsod, hogy ezekre rá is kényszerülj, akkor megdöbbenéssel veszed észre, hogy egy ázsiai vagy afrikai diák tízszeres támogatást kap mint egy külhoni magyar aki magyarul szeretne tanulni (lányomnak a gimi+kolesz+menza évi 1 mill.HUF).
Ha valahol megtudják, hogy Te nem MO-i vagy akkor kapásból le románoznak, cseheznek?, stb ..... (Pedig, ha tudnák mennyivel többet jelent MAGYARNAK LENNI, mint Magyaroszgágban születni)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!