Hogy lehet ekkora különbség a kasztíliai és a latin-amerikai spanyol között? Pont ott nem figyelnek oda az emberek beszédjükre, ahonnan az egész nyelv ered?
Az európai spanyolban szinte folyton hadarnak, selypítenek, pöszögnek; nincs egy tiszta hang se a beszédben sokszor.
Ezzel szemben pl.: a Mexikóban beszélt változat szerintem gyönyörű hangzású, sokkal tisztább a hangok képzése, nem hadarnak annyira. Bennem mindig is ez nyelvváltozat forrt össze a spanyol nyelv fogalmával, de ezek szerint ez csak egy változata a nyelvnek, így nem lehet véleményt alkotni ez alapján az egész nyelvről.
Azért ez kicsit bonyolultabb, mint az első válaszoló írja. Először is kezdjük ott, hogy a latin-amerikai nyelvjárások is spanyolországiakból származnak. Szó sincs arról tehát, hogy Latin-Amerikában "leegyszerűsödött" volna a kiejtés. Egyszerűen az történt, hogy mind a mai spanyolországi, mind a latin-amerikai spanyol a középkori spanyolból alakult ki, amelynek a kiejtése komplexebb volt mindkettőnél, és más irányba fejlődött. Sőt, a különböző téveszmékkel ellentétben a spanyolországi "pöszézés" újabb fejlemény, mint a latin-amerikai sz-ezés.
Az óspanyolban három pár ún. sziszegőhang volt: [sz]–[z], [c]–[dz] és [s]–[zs]. A 15. század végén eltűnt a zöngés–zöngétlen megkülönböztetés, a zöngétlen hangok javára, tehát maradt az [sz], a [c] és az [s]. A 16–17. században pedig a [c] két irányban fejlődött tovább: Dél-Spanyolországban szintén [sz] lett belőle (ezért ejtik így Latin-Amerikában is), Észak-Spanyolországban pedig angolos th (mint a thing szóban), a köznyelvben "pösze sz". Ezzel párhuzamosan az [s]-ből először olyan hang lett, mint a német ich szóban, majd a 17. században vált hátul képzett [ch] hanggá, mint amit ma a José névben ejtenek.
A spanyolországi spanyolok valóban hanyagul beszélnek. Ennek az az oka, hogy azokra a műveletlen rétegekre, akik a latint átvették a római hódításkor, beszéltek tovább a maguk útján, nem igazán hatott rájuk az írásbeliség. A hódításkor viszont a művelt rétegek és az írott nyelv elég nagy befolyással volt az Amerikában kialakuló nyelvváltozatokra, s mivel Mexikóváros volt az Új-Spanyolországi Alkirályság közigazgatási és kulturális központja a gyarmatbirodalomban (művelt északi spanyol nemeseket, hivatalnokokat telepítettek oda be), ezért ott a művelt nyelvváltozatot tanulták meg az emberek.
Az, hogy az őslakosok nyelve hatása miatt "egyszerűsödött le" az ottani nyelv, szintén csak városi legenda, a tudományos kutatások semmiféle hatást nem tudnak kimutatni – a jövevényszavakon kívül – az őslakosság nyelveinek hatásáról. Annál is inkább, mert területtől függetlenül pontosan ugyanazok a hangváltozási tendenciák érvényesülnek valamennyi nyelvváltozatban.
A "leegyszerűsödés" már csak azért sem igaz, mert éppen Spanyolországban egyszerűsítik le például az összes mássalhangzó-kapcsolatot (az actor az [attor], a dirección [direthjon], az éxito [eszito] stb.), amelyeket Latin-Amerikában mindig normálisan kiejtenek.
Egyébként a nyelvek történetében nem ritka, hogy az azon a területen beszélt nyelvjárás távolodik el jobban a sztenderd nyelvtől, ahol éppen a nyelv kialakult (állítólag ugyanez van az olaszban is, a spanyol nyelvész ismerősöm mesélte, hogy amikor Olaszországban járt, éppen a toszkánai olaszból nem értett szinte semmit), hiszen azok a nyelvjárások változnak meg jobban, amelyeket a legrégebb óta beszélnek egy területen.
Nem, nem szinkronizálják a latin-amerikai filmeket, és fordítva sem. DVD-knél valóban külön szinkront készítenek Latin-Amerikának és Spanyolországnak, de ennek nem nyelvi, hanem üzleti oka van. Sőt, a spanyol tv-ben pl. még a portugált sem feliratozzák, mert megértik a spanyolok (annak, hogy a gallegót – amely gyakorlatilag a spanyol kiejtés és helyesírás mintájára sztenderdizált portugál – és a katalánt feliratozzák, megint nem nyelvi, hanem politikai oka van).
Nem vagyok tanár, nem is éltem spanyol nyelvű területen, csak érdekel a dolog és 20 év alatt sok mindent felszedtem. Meg persze sokat segített az internet is és az anyanyelvűekkel való kapcsolat.
Már megint egy eltévelyedett Mehhikói vakerál itten nagyon.
Egyébként szerintem is jobban szól a latin-amerikai, bár abban is van többféle. Az ibériai spanyol sem szól végül is borzalmasan, de az a magyar fülnek meredek, selypítés, pöszeség, krákogás és a valóban, a hadarás is, bár azért Amerikában sem beszélnek valami lassan.
Nem igazán lehet általánosítani sem. Mi nyilván a leggyakrabban csak azt hallhatjuk, ahogy a tévében, ill. filmekben, sorozatokban beszélnek. Teljesen más, ahogy az emberek az utcán, természetes körülmények között beszélnek, ahogy a magyarnál is. Én már hallottam olyan mexikóit is, akit simán ibériai spanyolnak hittem volna az akcentusa alapján (hallgassátok meg pl. Ximena Navarretét), és a spanyolok közül sem hadar mindegyik, akikkel eddig én beszéltem, szép lassan beszéltek mind.
Én azt mondom, hogy semmiképpen sem abból induljatok ki, ahogy a spanyol TVE-n beszélnek, mert az eléggé igénytelen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!