A magyarországi magyarok a személynevek elé mért raknak, , a, , t?

Sziasztok!

Először is Baranyában sem használja mindenki úgy! Másodszor, Pesten se nagyon hallottam. De nem is ez a lényeg, hanem a kérdésre válaszolva..... Tényleg embere válogatja Magyarországon is (gondolom nem csak a magyarországi magyarok használják így).

Úgy a helyes, hogy a személynevek elé nem teszünk névelőt, viszont sokszor használják rosszul. Nem lehet azt mondani, hogy "a magyarok, a baranyaiak, a pestiek" , stb. Ez embertől és intelligenciától függ. De persze nem csak, hiszen sokszor például észre sem vesszük, mert beleivódott már a köznyelvbe, a beszélt nyelvbe.

Gondolom Erdélyben is vannak olyan emberek, akik "a"-val/"az"-zal használják, max. te, kedves kérdező, még nem találkoztál olyanokkal. :)

#21-es vagyok. Amúgy igen, valamilyen szinten tényleg benne lehet a nyelvjárás is, meg az, hogy ki milyen családban/környezetben nő fel.

És amúgy az egyik válaszolónak csak annyit, hogy a palócok tudtommal nem "álmának" mondják az almát, hanem "ómának". :)

Gyerekek, nem kéne bántani erdélyi magyarokat a helyesírásuk miatt. 99%-uknak siralmas a magyar helyesírása, ami valahol érthető is, hiszen nem biztos, hogy az iskolában heti 4 órában tanul nyelvtant, a román irodalomkönyvből sem igen fog helyesírást tanulni. Annak kéne inkább örülni, hogy még vannak, magyarul szólnak és magyarként élnek Románia közepén.

A kérdésre pedig nem tudjuk a választ. Én is úgy tudom, hogy nyelvtani szabály, hogy tulajdonnevek előtt nem használunk névelőt. Magyarországon valóban helytelenül használják. Nem csak Budapesten. Én vidéki vagyok, és a szülőfalum környékén is mondják így.

Az eddigi hozzaszolasok osszegezve:

"A magyar nyelvművelés jellemzése nyelvtervezési szempontokkal

Nemcsak a nyelvművelő tevékenységet végző laikusok, hanem a hivatásos nyelvművelők ítéletei is intuitívak és szubjektívek. A magyar nyelvművelést a nyelvtervezéssel foglalkozó szakirodalomban szokásos mutatók a következőképpen jellemzik.

A magyar nyelvművelés első intézményesített letéteményesének tekintett Akadémia, illetve elődje, a Magyar Tudós Társaság nyelvi ideológiája eredetileg a vernakularizáció volt, a magyar nyelvváltozatok egymás közötti viszonyát pedig pluralista szemlélettel kezelték. Szarvas Gábor a hangsúlyt a nyelvek közötti normakonfliktusról a magyar nyelven belüli normaütközésekre helyezte, nyelvi ideológiája a purizmus volt: ennek egyik jellegzetessége, hogy minden nyelvi csoport nyelvhasználatát egy ideálisnak képzelt nyelvhez szeretné asszimilálni. A magyar nyelvművelés minden Szarvas óta kidolgozott programjának hátterében ez az ideológia fedezhető föl, erőteljesebb vagy megengedőbb formában." -Sándor Klára: Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés

- [link]