Mi a véleményetek a latin nyelvről? (hangzás, nyelvtan, stb)

1 évig kellett tanulnom egyetemen...

Az egyetlen nyelv életemben, ami eddig kifogott rajtam, pedig most a 7.-et tanulom (a latint ebbe nem számoltam bele).

Gyűlöltem mind a hangzását, mind a nyelvtanát. RÁm nem lehet mondani, hogy rossz a nyelvérzékem, de a latin sok volt. Meg nem is érdekelt. Lehet, hogy ez volt a probléma.

A hangzása szép.

Viszont az egyáltalán nem szimpatikus, hogy teljesen összevissza dobálják a mondatba a szavakat, véletlenül sincs egymás mellett az, ami összetartozik. Ráadásul a végződésekből sem mindig könnyű kitalálni, mi tartozik mihez, főleg, ha az alapszót nem ismerjük, mert egyetlen végződés is utalhat többféle nemre és esetre is. Az végképp nem tetszik, hogy az igét a legtöbbször a mondat végére dobják. Még ha az ige előtt lenne az alany és utána a tárgy, vagyis a kettő közé beékelődne valahogy, segítene a mondat megértésében, de így fél óra is lehet, mire egyetlen mondatot megért az ember.

Nekünk anno úgy tanították a latint, hogy ledarálták egyszerre az egész névszóragozást, mind az 5 declinatiót az eseteikkel, és ez alapján kellett rögtön egyes számból többes számba tenni jelzős szerkezeteket mindenféle nemben és esetben, és a kifejezések magyarra fordítását egyáltalán meg se néztük sokszor. Holt nyelv, de attól még lehetne úgy is tanítani, hogy értsük, mit csinálunk.

Az igeidők, igerendszer még egész könnyű.

Szép nyelv, csak rosszul tanítják. Kiemelik az ókort, és tudomást sem vesznek a többi időszakról. A fő tanítási mód, hogy kielemezzük a mondatokat, és lefordítjuk őket, megértésről szó sincs. Ezért aztán érdektelenné válik.

Hangzásra szép; a nyelvtana nem túl nehéz. A szavak összekeverése a mondatban alaposan megnehezíti a szövegértést. A középkori szövegeket valahogy jobban értem, mint azokat, amelyek az ókorból származnak.