A magyar nyelv csak átvett más nyelvekből, vagy adott is?

A román nyelvben számos szó meghonosodott a magyar nyelvből. Az sem ritka, hogy különböző erdélyi régióból származó románok ugyanazon szóra más magyar dialektusból más hasonértelmü szót vettek át és nem értik egymást. Ilyen pl. – saját tapasztalatból tudom – a corhodit[korhogyit]=korhadt, copârşâu[kopörsöu]=koporsó, beteag[bétyág]=beteg, bai[báj]=baj, slanâ[szlánö]=szalonna, ocoşe[okosé]=te okos, bolund[bolund]=bolond stb-stb. Egyébiránt a finnek személynevet is vettek át a magyarból mégpedig az Ilonát.

A lényeg, hogy nem csak mi importáltunk szvakat hanem szomszédaink is és nem csak, lényegesen sok szót vettek át tőlünk, de bacon-t én sem hiszem. Van rá valami tudományos bizonyíték? A telefonba mondott halló-t is hallottam, hogy magyar eredetü és ma szinte az egész világ használja, de azt hiszem ez is csak egy elmélet. Azt mondják, hogy milyen nehéz nyelvünk van és mégis idegen nyelvü emberek kézenfekvőnek találtak ebből a nehéz nyelvből szavakat kölcsönözni. Vagy azért mert kifejezőnek találták, tetszett a hangzása vagy az adott dologra nem volt saját megfelelőjük.