Mennyire tűntek el a magyar származású nyelvek?

Esetleg nyomokban fedezhető fel a tájszavakban, valamint a helynevekben még itt-ott fellelhetőek nyomok, de ennyi. (pl. Madzsar nevű város a Kaukázusban).

Minden kiszakadt csoport asszimilálódott, legföljebb mondák és egy-egy népnév maradt fönn (pl. Madjar törzs Kazahsztánban).

A Besenyők nyelve egybeolvadt a magyarral, végül is nem tudható kihalt-e vagy csak nyelvjárásként még ma is él.

A Jászok, Kunok nyelve eltért a magyartól, de azért nem állt távol. Talán ma már kihaltnak lehet nevezni.

A Bulgár testvéreink nyelve szintén kihalt. A Kazároké szintén. A Kuma- magyarok megszűntek létezni a Tatárjárás után, és beolvadtak más népekbe, nyelvük ezzel megszűnt.

Az Avarok egy része beolvadt a szlávok közé, más részük a magyarságba. Több adat azt engedi feltételezni, hogy ők is ezt a nyelvet beszélték, amit ma magyarnak nevezünk.

A Székelyek nyelve nem halt ki, mely azonos a magyarral.

A Csángó (sokak szerint Besenyő eredetűek) szintén még élő nyelv.

A Szabírok és az Onogurok (Hungárok) nyelve nagy valószínűség szerint azonos volt, ahogy a kútfők leírják.

Sokan az onogurokat török nyelvűeknek tekintik, a Szabírokat magyar nyelvűnek. De a kútfők egyértelműen jelzik, hogy a szabírok, az Onogurok, a Kazárok egy nyelvet beszéltek. A mai magyarság viszont a szabír és Onogur (Hungár) egyesülésből jött létre. Bár korábban sem volt külön nép, csak más területen éltek.

Más nem jut eszembe, de sajnos az elmondható, hogy még a rokon török népek saját nyelvüket ki tudták terjeszteni nagy területekre. Addig a mi magyar nyelvterületünk teljesen összezsugorodott.

Álmos és Árpád idején a magyar nyelvi határok a Kárpát-medencétől egészen a Kaukázusig tartottak. Majd lassan visszaszorult teret engedve a szláv nyelveknek, néhol a török nyelveknek.