A magyar nyelv csak átvett más nyelvekből, vagy adott is?

Kocs községből származik a kocsi, és annak más nyelvű átvétele:

Okleveles említése először 1237-ben történik meg Ruch, Kuch formában. A hagyomány szerint a helyi bognárok által készített kocsi szekér a községről Kocsról (németül: kutsche, angolul: coach franciául: cocher) kapta a nevét. Számos változata létezik: hintó konflis fiáker formájában.

wikipédia

"A lapát-lopata érdekes. Honnan tudhatjuk, hogy a szlovák nyelv vette át a magyartól, és nem fordítva történt?"

Tudjuk hogy mi vettük át a szlávoktól, legalábbis oroszul is ez a neve és az orosz-magyar nyelvi kapcsolatok történelmileg eléggé ritkásak :)

# 10/16

"hussar, komondor, kuvasz, vizsla, puli, egyikre sincs szó"

igen, de nem ezek a típusú szavak érdekesek e kérdés szempontjából

itt "hungarikumokat" soroltál fel, vagyis csupa olyan dolgot, ami másutt nincs

nekünk sincs szavunk pl. a buldogra, amstaffra, beagle-re

de a szókincs szempontjából nem ezek a szavak az érdekesek, hanem az olyan dolgok megnevezései, amelyek mindkét népnél megtalálhatók, de az egyik nyelv átveszi a másikból a megnevezést az adott dologra

"A latin sclavus szóból ami szolgát jelent"

Nem igaz. Az első említése a szlávoknak a 6. századból van, a bizánci Prokopiosz görögül szklaboinak hívja őket, márpedig görögül a rabszolga nem sclavus. Kicsivel később a latinul író Jordanes sclaveni-kről ír, ami egyértelműen a görög név átvétele, mert a a sclavus többes száma sclavi. Egyébként latin nyelvűek még sokáig nem is találkoztak szlávokkal, csak amikor már letelepedtek a mai Horvátországban.

Azért is nehéz a szavak eredetét egyértelműen meghatározni, mert sokszor a szó az új közegben más értelmet is kap, mint az eredetiben. Pl. a lengyelek Báthory idejében (is) átvettek bizonyos hétköznapi szavakat a magyarból, de ezek megmaradtak a katonai berkekben mint szakkifejezések (pl. gyermek -> giermek, lengyelül apródot jelent). De még sorolhatnám az ilyen jellegű kifejezéseket a lengyelben, amiket ma már legfeljebb a történészek használnak (karabela, dołman, korbacz, nadragi...) A rokosz szó a nemesek tanácskozását jelentette, ami a magyar Rákos-mezőből ered (ami ugye nálunk is a az országgyűlések helyszíne volt). A hajnal szóból ered a hejnał, ami az ellenség közeledtére figyelmeztető hajnali kürtszó volt (ma is létezik, menj el Krakkóba).

Másik szomszédunknál, a horvátoknál már köznapibb átvételeket is találunk (šator, žemlja, vaza, šetati stb) Megint más kategória az olyan átvételek, melyek nem magyar eredetűek, de magyar közvetítéssel kerültek be egy harmadik nyelvbe (pl. horvátban az anđeo az angyalból, lengyelben a szereg a török er. seregből stb), tehát a magyar forma maradt meg (részben).

A román nyelvet sajna nem ismerem annyira, de asszem ott is van sok magyar er. szó, más kérdés, hogy mennyire használják ezeket manapság (pl. marfa? asszem van ilyen... a marhából jött, de jószág jelentésben... meg vama-vám, mestesug -mesterség... uric: örökbirtok az úr szóból).