Miért van mindenkinek olyan korszaka, amikor Japánt szereti?

Nem mindenkinek van japán korszaka. Az én osztályomból sokan "megvetnek" valamilyen szinten, mert szeretem az animéket, a japán kultúrát, zenét, satöbbit.

Vannak olyan emberek, akik "hú, Japán most nagyon menő, akkor én most japán-fan leszek". Az ilyen emberek csak divatból élik "japán korszakukat". És vannak olyanok is, akiknek ez nem csak egy korszak. Én például már hat éve imádom Japánt és nem valószínű, hogy meg fogom unni, de nincsenek is olyan álmaim, hogy kiutazom és letelepszem. Ha már valahová kiutazom az Skandinávia vagy esetleg Kanada.

A miért kérdésedre pedig, hogy el kell menekülni egy fantázia világba. Ahol senkit nem érdekel, hogy követed a divatot vagy sem, esetleg, hogy milyen extrém a stílusod és erre Japán pont alkalmas. Hiszen rengeteg anime és manga műfaj van, amik között az ember biztos talál neki tetszőt. Szerintem ez tökéletes indok Japán megszeretésére és, ha már eljutott az animékig onnan csak pár lépés és elkezd érdeklődni a nyelv, a zene és a kultúra után.

Én csak ennyit tudtam mondani.

U.i.: A 4.-nek üzenem, hogy NEM csak ilyen csoportokra lehet bontani, mert nem mindenki tanul harcművészetet, aki szereti a Narutot, és csomóan baromságnak tartják. Ráadásul a második állításod még sértőbb, tekintve, hogy lány vagyok. És mint korábban említettem nem letcélom kiköltözni Japánba, ahol felszedek egy japán pasit, akinek japán gyereket szülök stb..

Sok minden miatt lehet. Egy trauma után, amiután az embrek egyikvfele emos vagy roccer lesz, a másik fele meg a japán kúltúrában találja meg a lelki megnyugvást, a békét. Japánnak meg eleve van egy olyan kisugárzása,ami miatt a nyugati ember tetszését kiváltja.

Az egy másik dolog, hogy vanmak az anime, manga fanok. Szóval japánban megtalálhato minden, ami egy ember lelkét támogathatja.

pl, Zen buddhizmus, shintoizmus, bonsai, kalligráfia, ikebana stb. valamint vannak a filmek pl animék, samuraios filmek, véres verekedős, hű de kemény filmek, amibe az ember a rejtett brutalitását kiélheti.

A japán nyelv meg nagyon távolinak hathat egy laikusnak, főleg a hangzás és az írásjelek miatt, ami miatt az ember szívesen elkezd érdeklődni ezekiránt, és èszbe se kap, de már a neten olvasgatja a japán nyelvtan alapjait...

azontúl nagyon sok a japán eredetû küzdősport, ahol néhány szót tudni kell, ezután csak egy szikra kell, hogy belobbantsa az ember szívêben azt a tüzet, ami miatt lesz annyi japán imádö, de csak kevés százaléka viszi végig, amit megkezdett.

Remélem érthető, ha nem akk, bocsi:)

Már több mint 10 éve vagyok nagy rajongója Japánnak. Nem is tudom, hogy anno kiskoromban miért is szerettem meg annyira...Ma már azonban tudom, hogy mit imádok benne. Nem tagadom, szeretem az animéket és a mangákat is, rengeteget láttam/olvastam már. Amúgy nem kell gagyinak nevezni őket. A többség, aki még egyáltalán nem látott animét, vagy csak keveset, annak lehet, hogy gagyi, de ha látnál olyat is, aminek normális története van... Mindegy.

A nyelvet is szeretem, de sajnos még csak most nyílt lehetőségem arra, hogy elkezdjem tanulni. Szeretem a kultúrát, azt a sok szép színes ünnepet, ami Japánban van, szeretem azt, hogy az emberek tisztelik a másikat, nem úgy, mint pl. itt Magyarországon, ahol ha ránézel egy kis tini suttyóra, akkor már rögtön beszól, hogy "Mi az anyádat nézel!", és még sorolhatnám a hasonló hungarikumokat. Szeretem a mentalitásukat is, hogy mindenféle csapás után képesek talpra állni: lásd, pl. pont ma van 1 éve, hogy volt az a nagy földrengés. Azóta sem sajnáltatják magukat, hanem próbálnak mindent megtenni, hogy folytathassák a régi életüket. Mindezek mellett ott vannak a technikai újításaik, az egyedi szokásaik, és egy egész kultúra, ami teljesen más, mint amit itthon megszokhattunk. Vannak sajnos olyanok is, akik csak "divatból" lesznek rajongók, és sajnos ezek húzzák le a többi értelmes embert, akiknek többet jelent Japán, mint egy múló szeszély, vagy egy pár év alatt lecsengő divat. Azt hiszem, ha már 10 év alatt nem változott a Japánhoz való hozzáállásom, akkor ezután sem fog. 20 éves elmúltam, és még mindig úgy rajongok érte, mint gyerekkoromban. Csak azt sajnálom, hogy manapság azok, akik szeretik Japánt, le vannak hülyézve, meg "agyhalottazva", a sok kis divatmajom miatt. Visszatérve a kérdésedre, szerintem nem sok ember van aki Japánt szereti. Szerintem a legtöbben csak találnak valamit benne, amivel azt hiszik, majd kitűnhetnek az európai tömegből, és nem is veszik komolyan ezt az egészet. Azt mondják, hogy jó, akkor én most holnaptól Japán rajongó leszek, aztán lesz belőle emo, vagy scene, vagy mit tudom én már, hogy miket szedtek még össze a Japánoktól...

Kedves 14-es hozzászóló ez nagyon jó válasz volt szerintem.

Én kb 6 éve tanulom a japán nyelvet és azt tervezem, hogy a közeljövőben kiutazom/költözöm Japánba. S tényleg igy van ahogy irtad csak kevesen szeretik Japánt, a "japánrajongók" nagy többségénél ez csak egy múló szeszély.

Már lassan 2 éve tanulom a nyelvet, és imádom. Szeretem az emberek mentalitását, ahogy a dolgokhoz hozzáállnak, és hogy még a legnagyobb katasztrófából is képesek felállni (Gondolok itt most speciel a 11.03.11 földrengésre. Most volt a napokban egy éve.). Szeretem még, hogy annyira toleránsak.

Szeretem a bentót is. Szeretem a divatjukat is. Én is a japán divat szerint öltözködöm. Ha ez mond valamit decora vagyok egy kis fairy-kei beütéssel. Mondjuk meg is bámulnak miatta rendesen xD

És igen, azt tervezem, hogy kiköltözök. És csak japán zenét hallgatok, mert az tetszik. Najó, hallgatok még koreait is egy kicsit.

Mi ebben a rossz?

16/L