A németek minek találták ki, hogy nagybetűvel írjanak főneveket?

Ez a kérdés nagyon érdekes. Tulajdonképpen a 17. században vált általánossá. A cél, amiért ezt bevezették, annak a hangsúlyozása, hogy ez "főszó", amit az akkori elnevezése "Hauptwort" is tükröz. Ez miért "főszó"? Hát azért, mert alkalmas egyedül bizonyos dolgok megnevezésére, névelővel áll, semmitől nem függ a végződése. (Nem úgy a jelzői melléknév, amelyik nemben, számban és esetben igazodik hozzá, és a végződése függ az előtte álló vegy nem álló determinánstól.) (Az igei állítmány is az alanyként álló főnévhez igazodik személyben és számban.) A főnév nem igazodik semmihez!!

Még annyit, hogy a német nyelv az egyetlen a nyelvek közül, ahol a főneveket nagy kezdőbetűvel írjuk.

"A főnév nem igazodik semmihez!!"

Azért ez nem teljesen igaz, hisz főnévragozás a német nyelvben is létezik. Ott vannak a többesszámok, no meg a gyenge főnevek.

Ezt állítólag a latinból vették át, pedig a latinban nem írnak minden főnevet nagybetűvel, de a tulajdonnevek (pld. Latium), a belőlük képzett szavak (pld. Latinus 3), így a legtöbb népnév, a hónapok nevei nagybetűsek. Aztán a németben ráterjedt a főnevekre.

A nemek pedig ősi örökség, és csak örülni lehet annak, hogy legfeljebb csak három-négy nem van az indoeurópai nyelvekben. Mert mihez is kezdenénk tucatnyi nemmel?

15.15-nek:

"A főnév nem igazodik semmihez!!"

"Azért ez nem teljesen igaz, hisz főnévragozás a német nyelvben is létezik. Ott vannak a többesszámok, no meg a gyenge főnevek."

Ki állította, hogy a németben nincs ragozás?? Az is igaz, hogy ma már nem a főnevet ragozzuk, hanem a névelőt, mert az vette át a főnévragozás funkcióját. A régi főnévragozás maradványa a birtokos eset "-s" ragja.

Próbáld megérteni, hogy mit írtam: a főnevek nem IGAZODNAK SEMMIHEZ! AZ ALAKJUK, A VÉGZŐDÉSÜK NEM FÜGG A KÖRNYEZETÜKTŐL. NEM ÚGY A MELLÉKNÉV, MERT ANNAK A VÉGZŐDÉSE A DETERMINÁNSTÓL FÜGG, vagy az igei állítmány, aminek a végződése az alanytól függ.

A gyenge ragozású főnevek végződése sem függ a determinánstól. Egyes szám alany eset kivételével -(e)n ragot kapnak. Míg a gyenge ragozású melléknevek végződése a determinánstól függ!

Gyenge ragozású főnév: der Biologe, den Biologen, des Biologen, dem Biologen

Ugyanez "ein"-nal: ein Biologe, einen Biologen, eines Biologen, einem Biologen

Ha te szerinted függ a determinánstól, akkor nézd meg alaposabban.

A melléknév: ein Deutscher, der Deutsche.... hogy ne folytassam....

Milyen alapon vontad kétségbe az én állításomat? Légy szíves indokold meg, ne csak írj valamit, hogy ellentmondjál nekem!

16:06-nak:

A kislány, azért semleges nemű, mert még nem nő. A nő viszont die-s.

Az egyik tanárom így magyarázta el: nincs cici, nincs die (s Mädchen). van cici, van die (e Frau) :D