Vajon milyen hatással lenne a világra, ha mindenki egy nyelven beszélne?

Szia!

A Biblia szerint volt ilyen időszak a világban. Az Özönvíz után Noé utódaitól szaporodott el az emberiség, megjelentek a különböző népcsoportok (Lásd. Mózes I. Könyve 10. fej.). Az özönvíz istenítélet okozta megrázkódtatása nyomán emberileg érthető lehetett, hogy kezdetben egymás közelében telepedtek le, féltek a szétvándorlástól, és egy magas toronnyal kívántak védekezni egy esetleges újabb áradás ellen. Azonban azt is kifejezték ezzel, hogy nem hisznek, nem bíznak Isten ígéretében, miszerint nem lesz újabb özönvíz, valamint

dacoltak azzal az isteni rendelkezéssel, hogy szaporodjanak és sokasodjanak, töltsék be a földet (lásd. Isten rendelkezése a teremtés és az özönvíz után), sőt kifejezetten az ellenkezőjét fogalmazták meg az építés indokaként: "el ne széledjünk az egész föld színén" (1Móz 11,4).

Vajon miért vonta magára a terv Isten határozott nemtetszését és közbelépését? Milyen veszélyt rejthetett, rejthet magában az emberiség egységtörekvése, amit Isten előre látott, és amitől meg akarta óvni teremtményeit?

Vitathatatlan, hogy az emberiség összefogása minden korban hatalmas erőösszpontosítást jelentett és jelenthet (lásd: "És mondta az Úr: ...bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, amit elgondolnak magukban." 1Móz 11,6). A kérdés tehát nem az, hogy van-e hatalom az összefogásban, hanem hogy milyen célt fog szolgálni az így létrejövő hatalom! Isten nyilván már akkor is jól tudta - amit számunkra már az egész emberi történelem tapasztalata támaszt alá -, hogy csupán idő kérdése, és arra méltatlan kezekbe kerül a hatalom, amivel azután embertömegek kárára visszaélnek. Ezért avatkozott közbe, és tette egyszer és mindenkorra egyértelművé, hogy hogyan tekint az emberiség egységtörekvéseire.

Isten a Bábelnél összegyűlő bizalmatlan és dacos embertömeg megállítására különleges eszközt használt fel: összekeverte a munkások nyelvét, akik - miután már nem értették meg egymást - szétszéledtek, és különböző helyeken telepedtek le. Mindez a Noé utáni 4. nemzedékben, Péleg korában történhetett ("az ő idejében oszlatott el a Föld" 1Móz 10,25). Feltehetően ekkor történt meg a népek nyelvek-nemzetek szerinti szétvándorlása, és teljesedett be az isteni felhívás is: "Szaporodjatok és sokasodjatok és töltsétek be a Földet." (1Móz 9,1)

Üdv. Péter

Gyorsabban terjednének a globalizáció termékei(ájfón, Valentin nap) de ez a nyelv akkor se maradhatna egységes ha az egész világ kultúrája hasonló lenne. Lásd az angolt.

A mostani kulturális változatossággal pedig nagyon gyorsan kölcsönösen érthetelen nyelvváltozatok alakulnának ki.

Ha mindenki egy nyelven beszélne, akkor a világ kultúrája is szegényebb lenne, és magát a nyelvet is nehezebb lenne vizsgálni, hiszen holt nyelvekből korlátozott az az adatmennyiség, ami fennmaradt.

Persze attól még lehetnének különböző kultúrák az egynyelvű bolygón, és csak az alapszókincs lenne ugyanaz mindenütt.

Ez azonban nemcsak a bábeli átok miatt lenne lehetlen, hanem azért, mert a halló közösségekben a jelnyelv, a siket közösségekben a hangnyelv lenne másodlagos.