Felétek használják ezeket a szavakat?

Mindegyiket használom,kivéve a "csurizni"-t.

Borsod megyében lakom : D

Pest megyei vagyok. Felénk a "kéne" az egyetlen, amit használnak az általad felsoroltak közül. Ismerem a köszméte és a levonó jelentését is, mi egrest és matricát / vinyettát mondunk helyettük.

Ami viszont nagyon érdekes, hogy a városomban és környékén "faragónak" hívják a hegyezőt.

/30 km-nyi távolságra levő, szintén Pest megyei városból költöztem ide./

Egyedül a csurizni jelentését nem ismerem, de a többit használni is szoktam (a jösztök kivételével, bántja a fülem...).

Nálunk a furi nem furcsát, hanem aranyosat jelent. Hétvégente édesapám gyakran csinál slambucot, mi és ti helyett "mink" és "tik" az általános. (bár már csak az idősebb korosztály körében) Kaszrolyban/kotlikban/kaszlikban főzünk.

A "kéne" helyett gyakran a "kőne" alakot használjuk, és bajban vagyunk a helyhatározókkal: "megyek Józsiéknál", "voltam mamáék".

Hajdú-Biharból származom :)

Mi ezeket. pitvar, kéne

Debrecen

Érdekes Én soha nem használtam ceruzahegyezőt, csak ceruzafaragót.

Most sem mondom ezt másképp.

Először azt hittem, hogy elírta az a válaszoló, aki a makukát emlegette.

Ezt a szót én nem ismertem, most már tudom, hogy napraforgómag.

A matukát ki ismeri?

Ez egy nádvágó sarló volt, édesapám szokta mondani, hozd a matukát, elmegyünk, vágunk egy kis nádat. Régen nekünk nádtetős házunk volt, és egy kis részünk a Balatonon, ahol minden télen levágtuk a nádat. Ezzel pótoltuk a tetőt.

[link]

Már csak a múzeumban lehet ilyet látni.

Üdv: Ági

Itt Békésen (nem Békésben) az unokák szoktak menni "tatáék"-

"Megyünk tatáék?"="Megyünk a nagyszüleinkhez?"

Szia, Ági :)

"egy kis részünk a Balatonon"

Ööö... izé... Mitek volt a Balatonon? :O

A szövegből kiderül, hogy egy olyan hely, ahol nádat lehet vágni. De hogy? A telek végén? Vagy résztulajdon a Balatonból? Esetleg a földbérlethez hasonlóan tóbérlet? :D