Németesek! Mi ez az igeidő és mikor kell használni?

Ez a plusquamperfekt. A előidejűség/régmúlt kifejezésére használjuk leggyakrabban történelmi szövegekben fordul elő, bár a Nachtdem-es szerkezetek gyakran megkövetelik. Ha Nachtdem-mel írsz egy mondatot ami azt fejezi ki, hogy a fő és mellékmondat cselekvése a múltban történt pl:

Nachdem ich mein Mittagessen gegessen hatte, ging ich ins Kino. (Nachdem után Kati-szórend van.) Tudtommal a bevor és wenn-nél ugyanez eljátszható. Ezek a mondatok nyilván passzivban is használhatóak. Remélem tudtam segíteni.

A Plusquamperfektet egyedüli múltidőként nem használjuk. Kifejezünk vele egy múlt idejű cselekvést megelőző múlt időt. Szerkezete azonos a Perfekttel, a "haben" vagy "sein" helyett "hatte" vagy "war"-t használunk a Partizip Perfekttel (befejezett melléknévi igenévvel együtt).

Használata csak a "nachdem" kötőszó után kötelező, mint azt az előttem szóló már megírta, de csak akkor, ha a FŐMONDAT ÁLTAL KIFEJEZETT CSELEKVÉS SZINTÉN A MÚLTBAN TÖRTÉNT. A régebbit Plusquamperfekttel, a későbbit (de szintén múlt idejűt) kifejezhetjük Präteritummal vagy Perfekttel.

De mindig a fümondat igeideje számít:

A következő párosítások vannak:

1. Ha a főmondatban jelenidő vagy jövő idő van, akkor a "nachdem"-mel kezdődő mellékmondatban Perfekt áll:

Ich verstehe jetzt alles besser, NACHDEM ich gestern den ganzen Tag gelernt habe.

Sie wird sicher mehr Zeit haben, nachdem sie gestern die Prüfung bestande hat. (Biztosan több ideje lesz, miután tegnap sikeresen levizsgázott.)

2. Ha a főmondatban Präteritum áll, akkor a "nachdem"-mel kezdődő mellékmondatban általában Plusquamperfekt áll:

Nachdem ich das Studium beendet hatte, arbeitete ich in einem Gymnasium. (Miután befejeztem a tanulmányaimat, egy gimnáziumban dolgoztam.)

3. Ha a főmondatban Perfekt áll, akkor a "nachdem"-mel kezdődő mellékmondatban Plusquamperfekt áll:

Nachdem ich ein Jahr in Deutschland studiert hatte, habe ich schon fast alles verstanden. (Miután egy évig N.o-ban tanultam, már majdnem mindent megértettem.)

Ezeket az igeidőkombinációkat akkor használjuk, ha a mellékmondati események a főmondati események előtt történtek.

Üdvözlet: Suzana Guoth

"bestande" helyett természetesen "bestanden"-nek kell lennie és a "fümondat" helyett főmondatnak.

Bocsánat!

S.G.

Még azt felejtettem megírni, hogy az összetett mondatot tetszés szerint kezdhetjük a főmondattal is, és a mellékmondattal is. Ha az időhatározói mellékmondattal kezdjük a "nagymondatot", akkor arra kell figyelni, hogy állítmány majd alany jön utána. Azért kerül utána az állítmány, mert az időhatározói mellékmondat a "nagymondat" első mondatrésze lesz, annak az időhatározója, és az állítmány ugyebár a második helyen áll.

Ami pedig a mellékmondaton belüli szórendet illeti, nem igazán jó a KATI-ra gondolni, mert az nagyon időigényes. Arra kell gondolni, hogy a szórendje leginkább az egyenes főmondati szórendre hasonlít, azzal az EGY különbséggel, hogy az állítmány a mondat végén áll. A kötőszóval nem kell foglalkozni, mert az úgyis ott van -:), aztán jön az alany vagy a kiemelt mondatrész (ebben az esetben az alany a kiemelt mondatrész után áll), és utána nem az állítmány jön, mert az kisétál a mondat végére.

Üdvözlet: Suzana

Kedvesem, a kérdésed nagyon hosszú választ igényelne, ezért légy türelemmel, szakaszosan meg fogom Neked válaszolni ezt a kérdésedet.

Először is a mellékmondat (fogalma). A mellékmondat a főmondatnak a része, nem mellette létező mondat. A főmondatnak különböző mondatrészei vannak, pl. alany, tárgy, határozó, jelző, stb. A mellékmondatok ezeknek a mondatrészeknek mondat formájában történő kifejezése: alanyi mellékmondat, tárgyi mellékmondat, jelzői mellékmondat, stb. Ugyanott állnak a főmondatban, ahol a velük azonos nevű mondatrész állna. De ezek olyan mondatrészei a "nagymondatnak", amelyeknek saját alanya és saját állítmánya stb. van. Eddig érted? Azért is gondoltam, hogy szakaszosan írom le ezeket, hogy folyamatosan meg is tudd tanulni, és kérdezni közben, ha valamit nem értesz.

Ilyanformában kétféleképpen szoktuk tanulni a kötőszókat. Az egyik az, hogy megtanuljuk a különböző mellékmondattípusokat, és az azokat bevezető kötőszókat, majd egy másik szempont (ez után) az egyes kötőszók csoportosítása. Hiszen tudni kell, hogy pl. az okhatározói mellékmondatot milyen kötőszókkal vezethetjük be egyáltalán.

Két főmondatot vagy két mellékmondatot a következő kötőszók kapcsolnak össze: (csak a leggyakrabban használatosakat írom most le): ABER, DENN, DOCH, JEDOCH, ODER, SONDERN, UND és a kettős kötőszók: ENTWEDER ....ODER, NICHT NUR.....SONDERN AUCH, SOWOHL....ALS AUCH, WEDER....NOCH

Ezek a kötőszók nemcsak főmondatokat kapcsolhatnak össze (mint írtam), hanem mellékmondatokat is (egymással), ha azok egyazon főmondatnak a részei.

Talán ezt kellene leginkább szemléltetnem.

Pl.: Ich glaube, DASS sie mit ihrem Studium bald fertig ist UND DASS sie bald eine Stelle bekommt.

HA A MÁSODIK MELLÉKMONDAT KÖTŐSZAVA AZONOS AZ ELSŐ MELLÉKMONDATÉVAL, AKKOR ELHAGYHATÓ:

Ich glaube, DASS sie mit ihrem Studium bald fertig ist UND sie bald eine Stelle bekommt.

Érted most, miért van az "UND UTÁNI MONDATBAN" az ige a mondat végén?

SŐT! Ha a második mellékmondat alanya az első mellékmondat alanyával azonos, az is elmaradhat:

Ich glaube, DASS sie mit ihrem Studium bald fertig ist UND bald eine Stelle bekommt.

Ugyanígy elmaradhat a segédige is:

Ich glaube, dass sie ihr Studium beendet HAT und eine Stelle bekommen HAT.

Ich glaube, dass sie ihr Studium beendet UND eine Stelle bekommen HAT.

Arra kérlek, hogy amikor ezt már nem csak érted, hanem tényleg tudod is használni, akkor írjál ismét, és folytatjuk a témát a DUPLA KÖTŐSZÓKKAL.

Üdvözöl: Suzana Guoth