Hogy hangzik a magyar nyelv a külföldieknek?

Egy nyelv nehézsége nem abszolút dolog, nem lehet "önmagában" megítélni, nagyon nagy részben függ attól, hogy mennyire hasonlít a tanuló által már beszélt nyelvekhez és főként az anyanyelvéhez.

Amikor egy idegen nyelvet tanulsz, nem egyszerűen megtanulsz egy csomó szabályt és hogy hogy "fordítsd le" a gondolataidat, hanem meg kell tanulnod annak a nyelvnek a logikája szerint összepakolnod a mondataidat - és ez annál nehezebb, minél kevésbé hasonlít ahhoz, ahogyan a már ismert nyelveiden össze kell őket pakolni.

Ezért egy indoeurópai anyanyelvűnek a magyar elképesztően nehéz és intuícióellenes nyelv, mint ahogy az első indoeurópai nyelv (rendszerint az angol) a magyar kisgyerekeknek is az.

tegnap 22:32

Nincs abszolút nehézség, de mondjuk egy angol vagy német számára teljesen mindegy idegenség szempontjából, hogy magyart, lengyelt vagy kínait tanul: mindhárom teljesen idegen.

Viszont pl. a lengyelt sokkal nehezebb kiejteni, mint a magyart, az alaktana jóval bonyolultabb stb., tehát a lengyel nehezebb egy angolnak vagy németnek, mint a magyar. Hiába IE a lengyel és nem IE a magyar. Vagy lengyel helyett mondhatnám a szerbhorvátot is.

szerintem meg nem a kiejtés miatt számít egy nyelv nehéznek. és azért mert pár nemzetnek könnyebb a magyar mint a lengyel (amiben egyébként nem vagyok biztos) még sok más népnek a magyar a nehezebb.

egy korábbi válaszoló

(... bocsánat, elnyomtam), de ez a legegyszerűbbek közé tartozik. Magukban a szavak jelentésében olyan kuszaság van, az ember bele se gondol, hogy nekünk a hatalmas az óriási, a nagy szinonimája, közben csak összekapcsolódott az értelme a jelentéssel. Ha sok hatalma van, akkor az nagy ember aztán megfordult. Ami nagy, az hatalmas.

Ez egy külföldinek szerintem őrjítő, nem fog elgondolkozni, hogy mi miért van, egyszerűen bemagolja, mint mi az angol szavakat.Mindenütt ott van a magyarban a logika, teljesen átszövi a nyelvet, míg mondjuk az angol ilyen téren - nálam okosabbak szerint - foghíjas.

Egyik ismerősöm amcsi, ideköltözött nyugdíjaskodni, élvezni az életet. Tanult is magyarul, beszél is, de képtelen megtanulni úgy Isten igazán, mindig vét valamit.

5-6 éve itt él.

Ismertek valakit, aki nem magyar, nem is vallja annak magát, és mégis képes volt tökéletesen megtanulni? Talán eggyel találkoztam életemben...

13:00

"Magukban a szavak jelentésében olyan kuszaság van, az ember bele se gondol, hogy nekünk a hatalmas az óriási"

A németben gewalt (hatalom, erő, erőszak, kényszer), gewaltig (óriási, masszív, erőszakos, erős), nyilván onnan koppintották Kazinczyék. Staatsgewalt = államhatalom, gewaltige Mengen = hatalmas mennyiségek.

"Mindenütt ott van a magyarban a logika, teljesen átszövi a nyelvet, míg mondjuk az angol ilyen téren - nálam okosabbak szerint - foghíjas."

Valóban igaz, hogy az angolban mindenhez új szót kell tanulni. Pl.: város = city, városi = urban. Falu = village, falusi = rural. Bár ők is tudnak szavakat képezni, de kevesebb eszközük van rá. Ettől a magyar nem lesz sokkal könnyebb, mert itt az a gond, hogy ugyanazt többféleképpen is lehet képezni. Ez azt jelenti, hogy a magyart könnyű passzívan megtanulni, de nehéz aktívan használni, míg az angolnál a kettő kiegyenlítettebb. A németnél is az a helyzet, hogy a passzív nyelvtudás sokkal jobban meghaladja az aktívat, mint az angolnál. Egy német szöveget megértesz úgy is, hogy tele van ismeretlen szóval: kikövetkeztethető a szavak jelentése. De te nem tudnád ugyanezt megírni!

"Egyik ismerősöm amcsi, ideköltözött nyugdíjaskodni, élvezni az életet. Tanult is magyarul, beszél is, de képtelen megtanulni úgy Isten igazán, mindig vét valamit.

5-6 éve itt él."

Ez egyénfüggő, van, aki 1 év alatt megtanulja, van, aki 20 alatt sem. Angoloknak nehéz a magyar, japánoknak és oroszoknak könnyű.

"Ismertek valakit, aki nem magyar, nem is vallja annak magát, és mégis képes volt tökéletesen megtanulni?"

Orosszal sokkal találkoztam, aki tökéletesen, sőt, némelyik az átlag magyarnál szebben ír magyarul. A kiejtés nem mindig jó (A-Á-Ó az oroszok réme). Arabbal is, aki gyönyörűen, irodalmian, ízesen beszélt. Magyarul jól beszélő izraelit (nem magyar származásút) is ismertem. Mondjuk az arabok azzal indítanak gyerekkorban, hogy kétféle arab nyelv + francia + angol, tehát nekik a magyar már csak hab a tortán, mire idekerülnek.

Szerintemn meg a szlav nyelvek nem ugyanazok szerbul beszelek perfektul es nem igazan ertem a lengyelt vagy a szlovakot!!!

a szerbek errefele (szabadka) kornyeke tudnak magyarul mert szabadka tobbsege horvat es magyar!

ezert nalunk magyar probal szerbul beszelni szerb pedig magyarul es jol megy nekik !!!

A válasz írója 89%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: tegnapelőtt 13:00

Kislány koromban amikor kórházban voltam, feküdt mellettem egy nő, ha jól emlékszem, cseh volt, egy éve tanult magyarul (annyi ideje élt itt), én meg nem mondtam volna, hogy nem az anyanyelve. Volt egy full orosz osztálytársam, dettó, sosem vettem észre hibát vagy akcentust a beszédén. Ismerek olyan oroszt is, aki konkrétan szépirodalmat produkál magyarul. Nagyon leleményes és szemléletes, találó nyelvi fordulatai vannak.

tegnap 22:32

Nincs abszolút nehézség, de mondjuk egy angol vagy német számára teljesen mindegy idegenség szempontjából, hogy magyart, lengyelt vagy kínait tanul: mindhárom teljesen idegen.

Viszont pl. a lengyelt sokkal nehezebb kiejteni, mint a magyart, az alaktana jóval bonyolultabb stb., tehát a lengyel nehezebb egy angolnak vagy németnek, mint a magyar. Hiába IE a lengyel és nem IE a magyar. Vagy lengyel helyett mondhatnám a szerbhorvátot is.

A kiejtés aztán végképp egy olyan dolog, ami egyrészt nagyon gyorsan változik (hiszen leginkább ez az, amiben már egyazon nyelv nyelvjárásai közt is eltérések vannak), ezért nem igazán tükrözi a nagyobb léptékű rokonság fokát, másrészt meg idegen nyelv tanulásánál viszont nagyon is meghatározó, hogy milyen az illető anyanyelve (vagy legmegszokottabb nyelve) illetve annak a hangzókészlete, és hogy a tanulandó nyelv ahhoz mennyire hasonlít, szóval ha valamit, akkor ezt nem lehet abszolút értelemben összehasonlítani.

Meg itt még az illető zenei hallása is bejátszik, vagy legalábbis valami közös képesség, ami a zenéhez és a helyes kiejtéshez is kell...

Érzésem (és soványka tapasztalatom) szerint egy angol anyanyelvűnek a magyar totál kiejthetetlen, egy németnek egészen oké, töröknek meg végképp.

Ja, és még valami: a nyelv megtanulása nem úgy megy, hogy bemagolom a szabályt, és akkor tudom, tehát itt sem az a lényeg, hogy hány oldalban lehet összefoglalni x vagy y nyelvtani jelenség nyelvtani szabályait, hanem az, hogy mennyire nehéz a nyelvanulónak _rutint csinálni_ a (legalábbis közelítőleg) szabályos beszédből, és ez bizony igencsak nagyban függ attól, hogy milyen másik nyelveket beszélt már előtte, és azokban mennyire lelhetők fel hasonló logikájú szabályrendszerek.

És mondhatsz akármit, a magyar nyelvben nem túl sok olyan dolog van, amit hasonlóan kell összepakolni, mint az indoeurópai nyelvekben.

Hiába mondod, hogy a magyarban csak a végére kell egyszerűen pakolni a ragot, amit máshol előre raknál, ez egyáltalán nem egy olyan két kattintásos apróság, amikor beszédre kerül a sor: például a spanyolban a nemek pofonegyszerű dolgok, még rímelnek is - de én például még egy évi kinttartózkodás után is rendszeresen hímnemben ragozom a saját magamra vonatkozó mellékneveket, holott nő vagyok. Egyszerűen mert a melléknév szótári alakja hímnemű, és valahogy az áll a számra. Ugyanakkor egy nem-latin nyelven nem beszélő srácot próbáltam kicsit angolra okítani (cserében némi spanyolért), és az életnek nem bírta bevenni az agya, hogy a "dog" az egyszerre perro és perra is. Honnan tudjuk akkor, hogy perro vagy perra? - kérdezte mindenáron.

És ez csak két nagyon banális példa volt, hol van akkor még a tárgyas és alanyi ragozás, vagy a kötőmód...?

Amik valóban a Kisokos sorozatban még két oldalnál rövidebben is összefoglalhatók, mégis ha ezek nincsenek meg az illető anyanyelvében, és úgy kell ezeket egy idegen nyelvben elsajátítani, akkor jó hosszú ideig igazán "átérzett" tartalom nélküli kockásfüzet-szabályok maradnak, amiket az életben csak elég korlátozottan lehet hasznosítani...

Úgy általában azzal egyébként egyetértek, hogy a magyar nyelv _annyira_ nem lenne legendásan bonyolult, mint amennyire annak tartják, csak mivel nem állnak sorban emberek százmilliói, hogy megtanulják, ezért nincsenek is annyira profi módszerek kifejlesztve az idegen nyelvként való elsajátítására, mint mondjuk az angol nyelv esetében.