Ha cirill betűkkel szeretnék leírni magyar szövegeket, hogy érdemes az Е és az Э betűt megkülönböztetni?

Azért nem rossz dolog. A Bering-szorosban lévő Szent-Lőrin sziget és Csukcsföld keleti partvidéke pár kilométerre van egymástól, még látni is lehet egymás partjának körvonlait egyikről a másikig, és ugyanaz a nép is lakja, a a családok rokoni kapcsolatban vannak egymással, nyelvük is azonos. Ők a szibériai eszkimók (pontosabban Central Siberian Yupik, nyelvi kódjuk "ess").

Azonban a csukcsföldi családok cirillbetűket használnak nyelvük lejegyzésére, a suliban meg a hivatalban meg oroszt használnak, a szent-lőrinc szigeti társaik meg latinbetűs átirással írják nyelvüket, és angol a hivatalos nyelv. Kettős írásrendszer van, mint a szerbeknél, sokan mindkettőt ismerik. A szótár is megadja mindkettőt, esetleg még pluszban az IPA átírást is.

[link]

Nálunk is lehetne kettős írásrenszer, latinbetű és rovás szabvány, de ennek igazából akkor lennee értelme, ha az csak egy kis jeletéktelen kiragadott példa lenne, mert az élet más színterein is pluralisztikusabb, lazább, de egyben szilárdabb irányba mozdulna el társadalmunk.

Eleven nemzetiségi-kisebbségi élet (mint a Monarchiában kellett volna lennie), sváb, szlovák,cigány, stb. hétköznapokban is ténylegesen beszélt, megélt nyelvekkel.

Nagyarányú szegénységfelszámolás, lakásépítés, mint a 70-es években, rendes állami lakhatási ellátási kötelezettség, számonkérhetően, elszámoltathatóan, bármely társadalmi rétegre vonatkozóan, cigányokra, hajléktalanokra is.

Erős jó természetvédelem, a ,,munkakapú társadalom'' helyett meg valódi értékek teremtése, mint a skaniáv országokban, olyan mezőgazdasággal, iparral, amely nem környezetszenneyező ipari óriásoktól teszi függővé Magyaroszágot, hanem kisebb létékű közösségi formákat támogat. A cigányok szegénysége is sokban mesterséges képződmény, a xx. században a társadalmi felemelkedés mellett új rések is alakultak az akkori inkább a nehéziparra alapozó iparosodás mögött. Ma inkább a közösségépítés lesz a fő irány, lenne lehetőség a társadalmi sebek, rések begyogitására. Cigányok még a 80-as években is sok élő tudományos értéket tudtak átadni, pl. a magyar népmese keletkezési folymatát még az 1980-as években is tudományosan lehetett gyűjteni erdélyi cigányok közt. (Ez akkorban másutt már nem volt kutatható.)