Hogy kell a "pizza" szót olaszul kiejteni?
Dehogy ejtjük pizzá-nak. Olaszországban éltem 25 évet amíg férjnél voltam.
Piccá-nak ejtik.
Pisa-t a várost ejtik Pizá-nak.
3-as, ott van, az 1-es belinkelte, Gianni szerint hogy kell ejteni.
Talán egy olasznak hiszel.
Értem, köszi a normális válaszokat. Viszont, ha "piccá" -nak ejtik, akkor a "mezzogiorno" szót miért "meddzodzsornó" -nak ejtik DZ-vel? Ugyanúgy dupla Z-vel írják, mégsem C-vel ejtik. Az "organizza" szót szintén: [link]
Ahogy a "pubblicizzati"-t is: [link]
Akkor mi alapján ejtik a pizzát C-vel, a többi dupla Z-s szót DZ-vel? Van valamilyen szabály erre?
Most hirtelen csak ezt találtam, de biztos lehet olyan oldalt találni, ahol magyarázat is van rá:
z – magyar [c], ritkábban [dz]: zio [cío ~ dzío] ’nagybácsi’, grazie [gráccie] ’köszönöm’, mezzo [mèdzo] ’közép(ső)’, pizza [pícca] (tehát nem *[pidza], ahogy magyarul ejtjük!), speranza [szperánca] ’remény’. (Magánhangzók között a [c]~[dz] mindig hosszú – akkor is, ha az írott alakban csak egy z szerepel.)
Igen, hiszek egy olasznak, ezért is kérdeztem meg tőle, mielőtt írtam.
Meg magamtól.
https://www.youtube.com/watch?v=wCUHlLyzgvA Itt meg tudod hallgatni, hogy egy olasz hogyan mondja.
Annak, hogy hogyan kell ejteni etimológiai oka van, ezen kívül függ a tartománytól is.
Amit c-nek ejtenek (azaz a zöngétlen változat), az gyakran a latin ti-ből származik. Pl. pretium-prezzo, tertium-terzo.
A zöngés változat ( https://www.youtube.com/watch?v=GtAdkyyh9RQ itt meghallgathatod) pedig gyakran a latin di-ből alakult ki. Pl.: prandium pranzo, radius-razzo.
Általánosságban:
zöngétlen:
„L” betű előzi meg: alzare, sfilza, calza, milza, innalzare, scalzare, colza, balzano, filza, calzolaio.
Amikor a szó kezdőbetűje, és a második szótag az úgynevezett zöngétlen mássalhangzók egyikével kezdődik 'c', 'f', 'p', 'q', 't': zampa, zoccolo, zoppo, zappa, zattera, zufolo, zinco, zucchero, zitto, zolfo, zecca.
Amikor az „i” magánhangzó követi, amelyet viszont egy másik magánhangzó követ. Pl: zio, polizia, grazia.
Azokban a szavakban, amelyeknek a végződése '-ezza', '-ozza', '-uzzo'. Pl.: grandezza, tinozza, spruzzo, carrozza, puzzo, pozzo.
A főnévi igenév végződésekben a '-azzare'. Pl.: strapazzare.
A „-anza”, „-enza” utótagokban. Pl.: speranza, usanza, credenza, assenza, prudenza.
Az „-onzolo” toldalékokban. Pl.: ballonzolo, pretonzolo, mediconzolo.
Zöngés:
A '-azzare' végződésű főnévi igenévekben. Pl.: ammazzare, strapazzare. (Tudom, hogy a zöngétlennél is volt, de mindkét helyen írja az oldal, ahol nézem.)
Az izzare-re végződő szavakban: organizzare, penalizzare, coalizzare.
Amikor egy szó kezdőbetűje, és két magánhangzó követi. Pl: zaino, zoologo. Kivétel: i+magánhangzó (pl. zio), ahogy a zöngétlennél írtam.
Ha ez a szó kezdőbetűje, és a második szótag a zöngés mássalhangzók egyikével kezdődik 'b', 'd', 'g', 'l', 'm', 'n', 'r', 'v'. Pl.: zebra, zodiaco, zigote.
Amikor 2 magánhangzó között áll: azoto, azalea.
Természetesen mindenhol vannak kivételek.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!