Milyen érdekességek vannak a nyelvekről, a nyelvek szavainak eredetéről?

Az pl. szerintem nagyon érdekes, hogy a hivatalos magyar etimológiai szótárt vizsgálva, gyakorlatilag az derül ki, hogy saját szavaink nincsenek is, mindet csak átvettük a környező népektől. Német, vagy szláv stb...

ami pedig sehova nem sorolható, az ismeretlen.

Tehát a magyar népnek semmi kapcsolata nem volt a természettel, semmihez nem értett, és közösségei sem voltak.

Mindez még érdekesebb annak fényében, hogy a legerősebb társaság volt ide érkezésükkor és maradt 500 évig legalább, mind katonailag Ettől pedig hogy elválaszthatatlan módon nagyon fejlett kellett legyen közösségi szerveződése, gazdálkodása azaz összességében kultúrája. Nagyon érdekes pl. hogy elfogadjuk a korabeli, kevésbé sikeres népek beszámolóit, melyek szerint barbárok voltunk, holott a fentembb sorol fejlettség nem jöhet létre a természe, a társadalom, gazdálkodá és hadtudományban jártasság nélkül. Más szóval műveltség volt mindennek az alapja.

A ezen dolgok összessége pedig a kultúra, és annak szerves része, átadója és fenntartója a nyelv.

Egyéb érdekes példa:

a szanszkrit nádi szó magyarázata: üreges szár, nád

A szanszkrit vritti ben a VRi szógyök azonos a sokfelé elterjedt forgás jelentésűvel:

orosz: VeRtyit = forgat

latin: VeRTigo = forgás

magyar: FoRgás - mivel a V, B, F egymás váltó mássalhangzók számos nyelv példáján láthatóan.

Különösen ide valónak érzem a magyar forralás, forrás-sal összefüggő jelentést. A víz részei tulajdonképpen forgo mozgást végeznek alulról hevítés hatására. A zaklatott tudat olyan mint a forrongó folyadék. Mondják is magyarul, hogy magában fortyog.

Oroszban érdekes módon nem a forralást, hanem a főzést fejezik ki szintén a VaRity szóval - itt is látható a logikus összefüggés.

Ez pedig azért is érdekes, mert a tudati vrittikből fakadó karmikus cselekedetek eredményére szanszkritban a főzet (vipaka) kifejezést használják. Ez is rímel a magyar mondással: edd meg amit főztél! Egyébként a vipaká-t gyakran "művészien" fordítva tettek gyümölcseként használják.

V, B, F, P felcserélhetőségéről:

A V-betűt németek "f"-nek ejtik. Az oroszok a "B"-betűt ejtik v-nek.

Bereniké, magyarul Veronika.

a győzelem hordozója - a mitosz szerint Bereniké a legendás haját vitte áldozatul a férje győzelméért.

Bere - tartani

niké - győzelem

alternatív etimológiája:

verum eikon - már csak azért is zavaros, mert a

verum - latinul igazság

eikon - görögül képmás

Végeredményben viszont mégis összekapcsolódik a kettő. Veronika kedője ugyanis az amibe Jézus törölte arcát a keresztúton. De aki Krisztus képmását hordozza, az győzni fog a halál felett. Bere-niké

4,

igazabol az oroszok csak b-nek irjak a v-t, nem felcserelheto

2. de a spanyolban es bengali-ban (Bangladeshiek anyanyelve) felcserelheto a b es a v beszelt nyelvben, mivel a v-t kicsit konnyebb ejteni, ha gyorsan beszelsz

2. a japanban nincs l

3. a finnek a Peugeot-t igy ejtik: peugeot, illetve muveltebb finnek ugy ejtik, hogy pöszö (zs nincs, es maganhangzo harmonia szerint is korrigalnak, tehat nem akarjak a o es az ö hangot egy szoban ejteni)

4. az orosz szamokat 11-19-ig finnugorokrol vettek at, vagyis az otlet tukorforditasa: agyin nadcaty,tri nadcaty, voszem nadcat (11, 13, 18)

ugyanis mi mondjuk, hogy tizenegy = tíz-en egy, tíz-en harom, tíz-en nyolc

oroszban tehat tri-nad-caty a 13. A nad, az kb. felett, rajta, a caty pedig a gyeszity (10) rovidult formaja

5. oroszban 20-99ig azt hasznaljak hogy 80: "voszem gyeszjat" (kb. 8 db 10)

a 40 azonban nem csetur gyeszjaty, hanem szorak. Ez azert van, mert az ószlávok / óoroszok mókus prémmel kereskedtek, egy standard zsákba 40 elpusztult mokus fért. Es az "egy zsak mokus = negyven mokus" annyira resze volt az eletnek, hogy masra is kiterjesztettek a szorak szot 40 jelentesben.

6. az oroszban nincs a birtoklas kifejezesere "habeo" ige, mint a legtobb europai nyelvben (I have, ich habe, illetve a csehben van az, hog "mas, mame" neked van, nekunk van. ) Az oroszok ugy fejezik ki a birtoklast, mint mi: nekem van, neked van = u menja jeszty, u tebja jeszt. Finnben ugyanez: minulla on, sinulla on. Ezt az oroszok szinten finnugoroktol vettek at.

7. az angolban a skirt es a shirt szo ugyanolyan eredetu: ketszer vettek at ugyanazt a szot a skandinavoktol. Az elso szoatvetel utan az sk- kezdetu szavak sh-ra valtoztak. Majd ujabb skandinav koccanas, es ujra atvettek a skirt szot, mas jelentesben es ezutan nem jatszodott le az sk->sh valtas (ing, szoknya jelentesu). Ezen sok szo atesett!

8. az angol nyelvben azert olyan gazdag a szokincs, mert tobb nyelvbol vették at mar nagyon koran bosegesen a szavakat, es sokszor ugyanazt a szot latinbol, franciabol, es letezett a sajat angolszasz nyelvukben is. A nyelvek altalaban az egyszerusitesre torekszenek, es nem tartanak meg ket olyan szot, ami PONTOSAN ugyanazt jelenti. Tehat vagy az egyiket kidobja a nyelv, vagy kicsit mas jelentest adnak neki az emberek, es az angolok ezt rengeteget csinaltak. Az idegen eredetu szavak altalaban hosszabbak, igy az angoloknal minel muveltebb valaki, annal hosszabb szavakat hasznal. Vesd ossze egy bulvarlap es egy ertelmisegi lap szokincset. ("The Sun", "The Times") Az iskolazatlanoknak szolo ujsag rovid szavakat hasznal es a mondatokat ismetelgeti, hogy jobban rogzuljon. Az ertelmisegi lapokat a muveletlenek nem olvassak, mert nem ertik a szavak jelenteset (tul hosszuak a szavak).

9. a roman nyelv latin nyelv, ezert ok konnyen megtanulnak franciaul es spanyolul, ranezesre is sokat ertenek egy francia szovegbol. egy atlag roman Angliaban szorakozohelyen siman kiadhatja magat spanyolnak (kulso, plusz a spanyolos akcentus vagy vmennyi tudas), ugyhogy ha te angol no vagy, akkor az a szenvedelyes spanyol pasi, akivel egyutt toltottel egy ejszakat, konnyen lehet, hogy roman volt.

10. a szerb es a horvat nyelv ugyanaz, csak a szerbet cirill betukkel irjak. Picike, elhanyagolhato kulonbsegek, egyik a masiknak tajszolasa. Jelenleg politikai okokbol ket kulonbozo nyelvnek kell szamitani, de 1990 elott szerb-horvatnak nevezve egy nyelv volt. Kulfoldon egy pl. szerb tanarno tud szerbet es horvatot is tanitani kulfoldieknek.

11. ugyanaz nem igaz a cseh es a szlovak viszonyaban. Altalaban nagyon jol ertik egymast (de generaciofuggo, akik Csehszlovakiaban szocializodtak, sokkal jobban tudnak kommunikalni). De itt nem igaz, hogy egy szlovak tanar tudna csehet tanitani anyanyelvkent kulfoldieknek. (Szerintem, ahogy elnezem, teljesen masok a szavak, szamomra nem hasonlit annyira, de en kivulallokent mondom ezt.)

11. az angol es egyeb orszagokban elterjedt goulash, vagy gulasch nem gulyasleves, hanem marhaporkolt. Ez amiatt van, mert regen mi is igy hasznaltuk: gulyas hus, gulyas leves, ahol a gulyás tulajdonkeppen ezt az olaj-hagyma-paprika elinditasi modszert jelenti. Kulfoldon a marhaporkolt jelentesere vettek at. Ezutan a magyar nyelvhasznalat megvaltozott, mar csak a levest ertjuk rajta, ebbol sok a felreertes es ettermi csalodas kulfoldieknek. Ha tehat egy kulfoldinek tanacsokat adsz magyarorszagi nyaralasra, szolj neki, hogy "csak a leves goulash / gulyás (es sokszor sertesbol fozik), minden mas paprikás vagy porkolt".

12. miert letezik nyelvtani nem?, orosz, francia, nemet, tehat monjuk a nap nonemu, a hold nonemu, az asztal semleges, vagy mas nyelvben masok a nemek...

Nagy valoszinuseggel az indoeuropai nyelvek osi formajat beszelok a foneveket (targyakat) ket csoportra osztottak: aktivakra es passzivakra. Aktiv volt mondjuk a szel, az eso, a tuz, passziv volt a ko, a fazek stb. Lehetseges, hogy a veszelyes dolgokat jeleztek igy kicsit mar azzal, hogy mashogy hasznaltak es ragoztak ezeket. Aztan szetvaltak, volt, akik kitettek a nyelvbol, masok biologia nemre hasznaljak (angol: elolenyek eseteben, ha egy norol vagy nostenymacskarol beszelunk, akkor she stb.) Igazabol ennek eredetileg a nemekhez nem volt koze, csak ki kellett talalni valamit a ket kategoriara (joval kesobb, a nyelveszeknek). Ahogy a nyelvek kulon alakultak tovabb, mar nem emlekeztek az eredeti okra, es vegzodesek stb. alapjan, vagy random pakoltak az uj szavakat ebbe vagy abba a meglevo kategoriaba.

Ilyenekre gondoltal?

Ha erdekel az ilyesmi, en is a magyar etimologia szotarat javaslom: draga, de nem is kell megvenni, a konyvtarban uldogelve is elfoglalhatod magad vele orakig... :-D

Illetve van egy konyv, Tótfalusi István: "Sertések a Bakonyban",ami errol szol. Ennek antikvariumbol megszerezheto elozmenye, azonos szerzo "Bábel orokében" cimmel, az inkabb ismeretterjeszto konyv fiataloknak, szarazabb,de erthetobb (olyan 70-es 80-as evek). A "Sertesek a Bakonyban" regeny formaban mondja el ugyanazt.

Engem mindig nagyon erdekelt ez, vegul ketnyelvszakon vegeztem, es ott aztan kicsit tul is adagoltak ezt :-D

#4 /6

kicsit kevered:

a "ményá, tyébja" az engem, téged

a nekem, neked az mnyé, tyébé

Az hogy b vel jelölik a v hangot pont mutatja, hogy már felcserélték.

Bасилй = Vászoly = Vazul

Tehát Szt István született Vászja

Bizáncban meg Bazileusz

nem keverem

az u eloljaro szo miatt kell a menya

a tyebje, az dativusz, vagyis valamit odaadok neked

modern beszed kozben nem cserelheto fel, hogy ugyanabban a szoban egyszer v-nek, egyszer b-nek mondjak ugyanazt a hangot